TEMPLOM UTCA


J e l l e g e : Hosszú utca, két enyhén ívélõ részbõl áll, amelyek az 1863-ban épült evangélikus templom tornyánál találkoznak. A legtöbb ház megõrizte a XVII. század végi nehézkesebb formáit.

T ö r t é n e t e : Elsõ említése Fleischhackergasse néven 1456-ból (Házi, Oklevéltár. II, 1, 82.). késõbb Beckergasse, Bethausgasse néven szerepel.


TEMPLOM UTCA l. Volt bencés rendház


J e l l e g e : Zártsorú, két udvart körülfogó, kétemeletes, nagytömegû, de igénytelen külsejû középület. Hátsó oldalával a Kolostor utcára néz.

T ö r t é n e t e : Eredetileg a ferenceseké volt, akik valószínûleg, a XIII. század derekán telepedtek le Sopronban, elsõ biztos nyomuk az 1278-as évbõl (Házi, Egyháztörténet. 172.). A várospappal ellentétben a polgárág szívesen látta õket. 1628-36 közt a kolostor teljeaen megújult (Karácsoni, Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1924, II, 264.). 1745 körül megkezdõdött a templom külsõ és belsõ átalakítása, vele kapcsolatosan a kolostoré is, amely ezekben az évtizedekben lett kétemeletes. 1787 elsõ napjaiban II. József feloszlatta a kolostort, javainak öaazeírása azonnal megkezdõdött. Az épületet 17 231 forintra becsülték. A leltár (Orsz. Levéltár. A feloszlatott szerzetes házak aktái. E 18.) sorra veszi a helyiségeket és berendezésüket. Hiányzott az egyik folyosón Szent Ferenc kis képe és egy képsorozat (Spallier-bilder) puhafa keretben. A refektóriumban nyolc asztal állt kis berakott középrésszel és a falba mélyített óra ; két egyforma kép sárga keretben és szobrász készítette fénykévével. Hat darabból álló hasonló keretû sorozat. A kerengõ földszintjn Mária-kép, továbbá egy-egy ovália kép, szobrász készítette keretben : Szent Sebestyén, Magdolna. Feszület. A lépcsõházban Salvator-kép és feszület üveg alatt. Az elsõ emeleti kerengõn Szent Katalin és egy Apponyi gróf, aki szerzetes volt (sárga keret), továbbá a következõ képek : János Fülöp frank királyfi; IV.Sándor pápa, Mária, Szent Ferenc, két másik Mária kép, az egyik keretén sugárkéve, Tádé apostol, Szent Tekla, Szent Ferenc szenvedõ Krisztus (ezeket 10-50 krajcárra értékelték). Hat térkép, 11 rézmetszet apostolok és evangelisták képével, több, sorozatban összerakott kép (SpalIier). Egy falióra és égy másik, amélynek mindkét emeleten volt számlapja. A második emeleten egy feszületes kép, keretén sugárkéve, két sorozatban összeállított képcsoport, tárgy megnevezése nélkül, Szent Erazmus képe, József történetének két jelenete és a világ csodáinak ábrázolásából kettõ. A könyvtárban 1229 könyv, a legrégibb 1467-ból, földmérõ szerek, ezeket Steiner Bálint rajztanító becsülte fel. A konyhán nyolc tucat óntányér, 37 óntál, hét tucat fatányér. A negyedik cellában Mária-kép, a hetedikben Krisztus-kép. A szemináriumban egy régi, a provinciolátusnak nevezett helyiségben két nagy, a betegszobában egy régi festett feszület. A ferencesek távozása után, még 1788-ban beköltözött a megyei fõjegyzõ és több iroda. Átalakításra is gondolt a megye, mert az épület eredeti mivoltában nem felelt meg, a költségvetés azonban 1202 ft-tal számolt, amit sokalltak (Csatkai, A soproni ferencesek nyomában. 1942. VIII. 30.). A városi tanács 1791-ben dologházat kívánt az épületben berendezni (Tjk 1000.). 1793-ban a megye saját házába költözött. 1801-ben kitûzték az árverést a volt kolostori épületre, de hamarosan visszavonták (Tjk 4.) ; az üres épülettel korábban semmit sem tudtak kezdeni, az inszurrekciós csapatok szénaraktárnak használták. l802-ben a bencés rend kapta meg. 1950.-1996-ig az épület muegyetemi internátus. Régi ferences berendezésébol csak az egyik órának lehetett nyomára akadni : a szombathelyi papnevelõben van, ún. kacsintó óra (Géfin, Adalékok Sopron mûvészettörténetéhez. S. . Szemle 1941, 123.).

K ü l s õ : Héttengelyes homlokzatát homorú párkány zárja le. A szintek között egyszerû övpárkány. A két szélen kváderesen vakolt lizéna. Egyszerû kõkeretes ablakok. kapu az elsõ tengelyben : kosáríves záródású. Keretelése : lizénák, belõlük elõbujó fonattal, rozettás konzol; felette golyvázott párkány, amely a középen ívben felemelkedik és helyet ad akantuszlevelek közt a fonatos keretû, töredékesen fennmaradt ferences-címernek ; a párkány felett három angyal, a középsõ kereszttel (1780. körül). A Kolostor utcai homlokzat tagolatlan falfelületû, az emeletek 21 tengelyesek, a tizennyolcadikban ikerablakok. A jobb szélen kváderes lizéna. A földszint 15 tengelyes, magában foglalja a sekrestyét és a középkori termet is ; az elsõnek ikerablaka van, félkörös záródással, olvasóra emlékeztetõ kereteléssel (ún: páternoster), levéldísszel és egymásba tolt levélsorral, medaillonban az 1661-es évszám ; egyenes szemöldökpárkány. A középkori teremnek három rekonstruált gótikus ablaka van mérmûvel.

B e l s õ : lépcsõház : bemeszelt keretû, félköríves szoborfülkék fûzérrel és rozettával. Mennyezetfreskó : Szent Ferenc a feszületnél ; a négy sarokban ferences szentek mellképe. Jelzése : Dorfmeister inve. et pinzit 1779. A hátsó lépcsõ vaskorlátja körökben és megnyúlt ovál alakokban áttört, 1782-es évszám.

 

K á p t a l a n t e r e m

 

TEMPLOM UTCA 2. Volt Esterházy-palota
Templom u. 2. "Esterházy-palota" (Bányászati Múzeum) homlokzat 2.

Templom u. 2. "Esterházy-palota" (Bányászati Múzeum) udvar 1.
Templom u. 2. "Esterházy-palota" (Bányászati Múzeum) udvar 2.
Templom u. 2. "Esterházy-palota" (Bányászati Múzeum) kapualj


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, egyemeletes barokk palota, hátsó homlokzatával a várfalra néz .

T ö r t é n e t e : 1686-87-ben és 1711-ben az adóösszeírás szerint Resch volt a háztulajdonos. 1734-ben az elsõ telekkönyv szerint a Somogyi, 1747-tõl az Amadé báróké és 1752-tõl az Esterházy-családé. E család alakíttatta át a homlokzatot a mellette levõ háza mintájára a XVIII. század közepén míg az udvar megtartotta a XVII. azázadbeli formákat.

K ü l s õ : Héttengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le. kõkeretes ablakok. Az emeleten szabálytalanul elhelyezett lizénák. A harmadik és az utolsó két tengelyben két, illetõleg három erõa konzolon emelkedõ, zárt erkély ikerablakkal és oldalt egy-egy kukucskálóval. Az erkélyek ablakai alatt övpárkány, egyúttal könyöklõ. Egyenes szemöldökpárkányok. A kapu feletti ablakok közt félkörös fülkében a máriacelli kegyszobor másolata kõbõl. A földszint hatodik és hetedik tengelyében kapu : pántos, bekötött féloazlopok közt alacsony toszkán pilléreken kosárív. Az övpárkány a kapu felett golyvázott, az alatta levõ mezõben dombormuves hadijelvények, felette oromtöredékeken fekvõ angyalkák köztük az Esterházy-címer (XVIII. azázad máaodik fele). A földszinten kisebb ablakok.

B e l s õ: kapualja : az oldalfalak mentén toszkán félpillérek, az elsõ és harmadik párosával ; öt caehsüveg. A baloldal udvari részén pilIéreken négy kosáríves, az emeleten hét kosáríves árkád toszkán oszlopokon ; a hátsó és jobboldalon a földszinten egy-egy íves árkád pilléren, a hátsó oldalon három, a jobb: oldal emeleten hat kosáríves árkád toszkán oszlopon. Az elsõ jobb sarokban ablakok apácaráccsal. Lépcsõház baluszteres kõkorláttal. Filagória a várfalon. Kerek, belül kupolával fedett, elõl nyitott részn két teljes és egy felezett féloszlop fából, klassziciszta fejezettel. A hátsó, zárt falban két szegmensívû, zárt ablak, a XIX. azázad elsõ felébol .

 

Templom u. 3. homlokzat
Templom u. 3. homlokzat részlet 1.
Templom u. 3. homlokzat részlet 2.


TEMPLOM UTCA 4. Esterházy-palota


TEMPLOM UTCA 5.


J e l l e g e : Az egykor nyilván barokk házból teljea átalakítás után csak a kapuja maradt a régi. A zort sorból baloldalt egy tengellyel kilép. T ö r t é n e t e : 1734-ben az elsõ telekkönyv az Aueraperg ariaztokrata-család nevén említi. Birtoklásuk alatt készült a kapu. 1802-ben adják el Ruehütl Miklós-nak, ez 1807-ben Lindtner Gottlieb árvaszéki elnöknek, 1839-ben. Kollár Jeromos táblabíró veszi meg tõle, ettõl 1842-ben Korompay Adolf bécsi mûépítész, majd 1850- ben Höller György kõfaragó az új gazda, akinek leszármazottai a XIX. azázad második felében birtokolják a házat. L e i r á s a : Az átalakított, egyemeletes, négytengelyes homlokzat harmadik tengelyében rokokó díszû kapu: toszkán pilléreken kosárív zárókõvel ; keretelés fonatos ión pillérekkel és felettük hullámos, a közepén volutás párkánnyal. A XVII. század közepérõl.


TEMPLOM UTCA 6.
Templom u. 6. "Bezerédj-kúria"


J e l d e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes barokk palota, az udvari szárnyakon kétemeletes.

T ö r t é n e t e : 1686-87-ben az adóösszeírásban Wela gróf házaként azerepel, az 1711-es szerint a Schillsohn-családé. 1713-ban mint új házat említik : pörösködés támadt a szomszéddal a házi kápolna miatt, melynek ablaka a mai 8-as ház telkére nyílt (Tjk 135.). Az akkori épület nyilván csak háromtengelyes volt, a negyedik tengely az 1740-50-ea évek folyamán épült ki. 1774. augusztus 10-én Festetich Pál veszi meg a palotát, amelynek kápolnáját még említi az adásvételi szerzodés. 1833. szeptember 13-án megvásárolja Bezerédj Iatván, a nagy reformpolitikus apja. Attól fogva a ház találkozóhelye lesz a soproni magyar haladó szellemûeknek. 1840-ben Liszt Ferenc ia adott házi hangversenyt Bezerédjéknél. E házban született 1840-ben Bezerédj Pál, a magyar selyemtenyésztés fellendítõje. A család 1849. szeptember 6-án eladta a palotát egy bécsi kereskedõ-caaládnak.

K ü l s õ : A négytengelyes homlokzatot háromrészes, egyszerû fõpárkány zárja le, a földszint felett golyvás övpárkány három levéldíszes konzolon. Az emeletet korintuszi félpillérek tagolják; az utolsó tengely körül egyesével, egyébként párosával. A három elsõ tengelybén füles keretelésû ikerablakok változó hullámzású szemöldökpárkánnyai, alattuk fûzér, az utolsó tengelyben szintén füles keretelésû ablak rokokó párkánnyal. A könyöklõpárkány alatt kötény, többszörös kerekded, levéldíszes áttöréssel. A kapu felett rövid dúcon egy-egy toboz. A földszint második tengelyében kapu. Dóros félpillérkötegek elõtt álló két korintuszi oszlop-kapukeret és kosárív, felette üres kartus. Az élsõ és harmadik tengelyben kõkeretes ikerablakok.

B e l s õ : kapualja dongaboltozatos, hevederekkel, amelyeken 1900. körül vakolt díszek vannak, az udvar felé esõ részen az eredeti dongaboltozat. A baloldali és hátsó szárny kétemeletes.


TEMPLOM UTCA 7.
Templom u. 7. homlokzat-részlet


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes, egyszerûbb barokk lakóház.

T ö r t é n e t e : 1734-ben az elsõ telekkönyv szerint Petrák Feréncé és sógoráé, az elsõ a Szent Mihály templom gondnoka volt az 1725 körül történt újjáépítésnél. A ház a család leszármazottaié volt még 1804-ben is ; a XVIII. század második felében kapta mai alakját. 1805-tõl fogva Szalay Jánosé és családjáé.

K ü l s õ : Négytengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett vékony övpárkány, kõkeretes ablakok, az emeleten könyöklõés egyenes szemöldökpárkánnyal. Toszkán félpillérek, köztük egy lizénaként folytatódik a két középsõ tengelyben levõ üres oromzatban. A földszint harmadik tengelyében kapu : toszkán pilléreken kváderezett kosárív, zsalus kapuszárnyakkal.

B e l s õ : kapualja : kéresztboltozatos. Az udvar földszintjén baloldalt három és fél kosáríves árkád

 

Templom u. 8. kapu
Templom u. 8. homlokzat


TEMPLOM UTCA 9.
Templom u. 9. homlokzat-részlet
Templom u. 9. kapualj
Templom u. 9. udvar


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû; egyemeletes, átalakított barokk lakóház.

T ö r t é n e t e : Magyar nemesi családok birtokolták 1734-82 közt : Filszky, Felsõbüki Nagy, Döry nevek váltakoznak a telekkönyvben. 1782-ben Bezzegh János soproni tanácsos vásárolta meg, akinek családjától 1828-ban Sztrókáy Ignác tanár ; ez pedig 1844-ben Bajcs Konstantinnak adta el. Az átalakítás a XIX. század második felében történt.

K ü l s õ : Négytengelyes homlokzatát kétrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány. kõkeretes ablakok. Az emeleten egyenes szemöldök- és könyöklõpárkányok, az utóbbiak alatt tábladísz. A harmadik tengelyben kapu : toszkán fejézetû pilléreken kosárív ; egyszerû vaskopogtató.

B e l s õ : Fíókos dongaboltozatos kapualj. Az udvari balszárny emeletén három és félíves árkád pilléren és két konzolon.


TEMPLOM UTCA 11.


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, egyemeletes barokk lakóház.

T ö r t é n e t e : 1734-78-ig katonacsaládoké (Prix, Wohlmuth, Schneider), 1779. májua 21-én megvásárolja Schneidernétõl Aasmann András kereskedõ. Ez 1823. november 26-án kelt végrendeletében elmondja, hogy 2000 Ft-ot költött a ház helyreállítására ; ez az átalakítás azonban nem vonatkozhat a máig megmaradt - a XVII. század végére valló - homlokzatra ; egyik cmléke a lépcsõház vasrácsosa ajtaja. 1828-ban Palló András ügyvéd vette meg a házat. A XIX. század második felében az udvart egy földszintes hátsó szárnynyal lezárták.

K ü l s õ : Az öttengelyes homlokzatot egyszerû fõpárkány zárja le. Az összes ablakok egyenes szemöldökpárkánya alatt volutás dísz. A kapu felett az emeleten ikerablak. A földszint harmadik tengelyében kapu : toszkán félpilléreken köríves kerettel. .

B e l s õ : kapualja : keresztboltozatos. A lépcsõházban apácarácsos vasajtó.

 

EVANGÉLIKUS TEMPLOM


TEMPLOM UTCA 12. Evangélikus paplak
Templom u. 12. Kis János táblája
Templom u. 12. kapualj 1.
Templom u. 12. kapualj 2.
Templom u. 12. kapualj 3.
Templom u. 12. udvar

J e l l e g e : Régebben zártsorú, 1862 óta, a régi paplak lebontása folytán jobboldalán szabad, U alakú beépítésû, kétemeletes, barokk homlokzatú lakóház.

T ö r t é n e t e : 1734-ben a telekkönyv két tulajdonost tüntet fel : Somogyinét és Petrák Ferenc városi tanácsost. A kettõsség megmarad akkor is, amikor 1766-ban a Somogyi-részt; nyilván az utcait, Lasaberg gróf veszi meg, aki hamarosan az elsõ emeletet átdolgoztatja, második emeletet huzat rá. Nagytermében tartják az akkori Sopron elõkelõ báljait. A Petrák- rész csak 1806-ban cserél gazdát, Kotachy Mihályné vásárolja meg. Lenk Sámuel borkereskedõ 1820-ban a Kotachyrészt, majd 1823. február 28-án felesége a Laasbergrészt váltja magához, így ezé a családé lett az egész épület. 1866. január 25-én az evangélikus konvent szerezte meg paplak céljaira.

K ü l s õ : Öttengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett erõsen tagolt övpárkány. Kõkeretes ablakok. Az emeleteket virágos ión félpillérek fogják össze. A második emelet ablakainak egyenes szemöldökpárkánya van, könyöklõpárkánya alatt drapériaszerû kötény. Az elsõ tengelyben mindkét emeleten ikerablak. Az elsõ emelet harmadik tengelyében három súlyos barokk konzolon nehézkesen elõredomborodó, zárt erkély, alsó részében bemélyített szögletes mezõk, hullámos pléhtetõ. A tartó konzolok oldalt fonáldísszel, a középsõ konzol szõlõdísszel díszített. Az ablakok könyöklõpárkánnyal és szõnyegszerû köténnyel ; hullámos szemöldökpárkány, alatta dús rokokó dísz. A kapu a középsõ tengelyben : toszkán fejezetû pillérekkel, körív; felette fonáldisz. Zsalus kapuszárnyak kopogtatóval. A földszint ablakai egyenes szemöldökpárkonnyal, a jobboldalon levõket a XX. században helytelenül átépitették .

B e l s õ : A kapualj donga- és keresztboltozatos. A részben egyemeletes, balszárny udvari földszintjén pilléres, köríves árkád, egy szakaszát befalazták. Az emeletre nyitott lépcsõ visz, elején és végén vaskeret, felette spirális díszû rátét (a XVII. század második felébõl). Fent pitvarszerû loggia három toszkán oszlopon és egy pilléren. A szárny emeleti falába bevágott négyzetes mezõk. Az egyemeletes hátsó szárnyon az emeleti ablakok könyöklõ- és egyenes szemöldökpárkánnyal.


TEMPLOM UTCA 13.


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes, egyszerûbb barokk ház.

T ö r t é n e t e : 1700. körül kapta mai alakját. Az elsö telekkönyv 1734-ben a Reichenhaller- család nevén tartja számon, 1743-tól fogva az Artner-caalád egyik ágáé, 1829-ig, ez év október 24-én eladják Limberger Vilmos kereskedõnek.

K ü l s õ : Hattengelyes homlokzatát háromrészes, vakolt mezõs fõpárkány zárja le, a földszint felett tagolt övpárkány. A két elsõ tengely rizalit. Az emelet ablakai felett egyenes szemöldökpárkány. A földszint két középoõ tengelyében kapu, köríves nyilással, oldalt két lizéna közt egyenes párkány két golyóval és egy tobozzal. A kapuszárnyak zsalusak, gyûrûs kopogtatóval.

B e l s õ : kapualja: elõl a kapunál dongaboltozatos, hátrább keresztboltozatos, oldalt barokk, lábas kõpad. A hátsó szárny földszintes.


TEMPLOM UTCA 14.
Templom u. 14.homlokzat-részlet


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépitésû, egyemeletes barokk lakóház.

T ö r t é n e t e :Homlokzata a XVII. sz. utolsó negyedére vall, kapuját és belsejét a XIX sz. elsõ felében átalakították. Az elsõ telekkönyv 1734-ben Szeke Józsefet említi, mint tulajdonost. Örökösei 1780. február 28-án eladják Felsõbüki Nagy Józsefnek. 1848-ban Ürményi József neve szerepel a telekkönyvben. Fia 1862-ben eladta a házat Schauer Lajosnak.

K ü l s õ : Egyemeletes, oldalrizalitos homlokzatát hármas fõpárkány zárja le. Az egytengelyes rizalit keskeny ferde falrésszel csatlakozik a homlokzat többi részéhez. A két szélen kváderes vakolás, hasonló sáv a földszint felett is. kõkeretes ikerablakok, az egyenes szemöldökpárkány alatt összefont voluták és rozetta ; az emeleten a ferde közvetítõ falon kukucskáló az ikerablakokhoz hasonló díszítéssel. Szögletes kapu a második tengelyben ; a földszinten egyetlen kõkeretes ikerablak.

B e l s õ : kapualja : második részében keskenyedõ dongaboltozat. Az udvarból nyílt lépcsõ a várfalra. Kép Babka Teréz lakásában. Szent Ferenc elragadtatása. Jelzése : Ignatius Schedl fr.1762.. A pannonhalmi képtárban Maulbertsch neve alatt szereplõ vázlat közepes, kemény változata. Olaj. 61 X 40 cm.


TEMPLOM UTCA 15.
Templom u. 15. kapu


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes barokk ház.

T ö r t é n e t e : 1734-ben, az elsõ telekkönyv szerint a Ringmayn-családé. 1757-ig ezek birtokában marad, a következõ évben tûnik fel Örtl Ábrahámnak, az õsmagyar írással foglalkozó ev. lelkész özvegyének neve ; 1782-ben fiáé - ekkor kapta a homlokzat mai alakját. Örtl Ehrenreich 1796. május 6-án eladja Török István patikusnak, aki 1841. február 5-én az ev. konventre hagyja. Itt laktak az orgonisták, és ebben a házban született Altdörfer Viktor, neves soproni zongoramuvész, Altdörfer Keresztély jeles orgonistának, Bartók Béla felfedezõjének fia (1860-1940).

K ü l s õ : Háromtengelyee homlokzatát kétrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett vékony övpárkány. Az emeleti ablakok egyenes szemöldökpárkánnyal. A földszint vonalazott vakolású ; az elsõ tengelyben üres tükrökkel díszített pilléreken kosárív, zárókövén rozetta, zsalus kapuszárnyak.

B e l s õ : kapualja : fiókos dongaboltozatos: A hátsó oldal földszintjén egy kosáríves, az eméleten háromíves árkád toszkán oszlopokon, a felvezetõ szabad lépcsõ féltetõvel.


TEMPLOM UTCA 16.


J e l l e g e : Zártsorú, körülzárt udvarú, részben egyemeletes, részben földszintes, részben háromemeletes barokk ház, amelyet a XVIII. század végén és a XIX. század közepén erõsen átalakítottak.

T ö r t é n e t e : A telekkönyv megkezdésekor, 1734-ben a Baumgartner-családé, amely 1834- ig birtokolja. Az említett év március 7-én Spiess Vince, tõle 1836. december 24-én Benczur Márton patikus vásárolta meg.

K ü l s õ : Öttengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány, a kapu felett golyvázottan. Az emeleten klasszicizáló konzolos ablakok. A középsõ tengelyben kapu : két rokokó konzollal díszített pilléren kosárív, két végén csigával, közepén rokokó zárókõvel, keretelés két lizénával. A kapuszárnyak napsugárdíszes barokk veretekkel és a XVI. századra valló, torzpofás kopogtatóval.

B e l s õ : Keresztboltozatos kapuaIj. Baloldalt, a lépcsõház elején romantikus, gótizáló vasrács M B (Martin Benczur) kezdõbetükkel. Az udvari jobbszárny emelete elõtt nyitott vasrácsos erkély tagolt konzolokon. valószínûleg a ház harmadik emeletén lakott a soproni festõk közül Schauer Illés (1742-43.), Schaller István (1766-67.) és Dorfmeister István (1770- 72.).


TEMPLOM UTCA 17: Evangélikus paplak


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes, barokk ház.

T ö r t é n e t e : 1734-ben a telekkönyv szerint Hackstock Mátyás patríciusé. 1738-ban Löw Frigyes neves botanikus-orvosé, 1742-ben valami Schebendegenné, majd 1748-ban a Stark-család birtoka leez. Tolük Örtl Ábrahámné, ev. pap özvegye vásárolja meg 1766-ban és 1776. július 23-án átadja fiának Örtl Károlynak, a városi levéltár elsõ rendezõjének. Az 1770-es években kapta a ház mai alakját. 1831-ben a család az ev. konventnek ajándékozta az épületet.

K ü l s õ : Négytengelyes fõhomlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le. A földszinti ablakok szemöldökpárkányának magasságában keskeny övpárkány, az emeleti ablakok közt szintén övpárkány fut, amely egyúttal könyöklõpárkány is. Errõl az övpárkányról ión félpillérek indulnak, a két szélen egyesével, egyebütt párosával, fonatos dísszel, a párkány alatt nekik megfelelõen félkörös kötény. Füles keretelésû ablakok. Az elsõ és harmadik tengelyben háromszögû, a másik kettõben hullámíves oromzatú szemöldökpárkány, alattuk fej- és levéldísz; a negyedik tengelyben ikerablak, szemöldökpárkánya alatt fonatos dísz. A földszint kváderes vakolású, a negyedik tengelyben kapu : hasonló vakolású pilléreken kosárív zárókõvel, felette egyenes szemöldökpárkánnyal. Zsaluleveles kapuszárnyak, rokokó veretek, kerek kopogtató, A földszinti ablakok egyszerû kõkeretben egyenes szemöldökpárkánnyal.

B e l s õ : kapualja : keresztboltozatos ; a kapunál leverték a boltozást, egyébként ép. Az oldalszárnyon a földszinten hétíves árkád pilléreken, az emeleten ugyanannyi ív toszkán oszlopokon ; beüvegezett. Az emeleti elõcsarnokban két egyszerû, kerek stukkókeret.


TEMPLOM UTCA 18.
Templom u. 18. kapu


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített, kétudvaros, egyemeletes, barokk lakóház.

T ö r t é n e t e : Az 1734-es telekkönyvben Artner Vilmos nevén szerepel, a homlokzat erkélye alatt levõ emléktábla az õ nevét és az 1723-as évszámot mutatja, ez tehát az építés ideje. Az épület külseje nem változott azóta sem. 1754-ben Ernst Lipót tanácsos neve tûnik fel a telekkönyvben, mellette társtulajdonosként 1757- ben Schmalz Lipót. Ennek örökösei 1777. decemberében éladják házrészüket Krug Ferdinánd kereskedõnek, akinek leszármazottai 1787 decemberében a másik részt is megveszik az Ernstcsáládtól. 1807-ben Krug özvegyétõl Bachich József báró szerzi meg vétel útján a házat, majd 1828. június 30-án, több mint 100 évre Pfeifer Péteré és annak utódaié lesz.

K ü l s õ : Az egyemeletes fõhomlokzat felett ereszpárkány. A földszint felett tagolt övpárkány, amely a kapunál kigolyvásodik. Az emeleten két erõs, volutás és egy kisebb konzolon zárt erkély ikerablakkal, oldalt kukucskálókkal. Az emeleti ablakok mind vonalkeretesek és fülesek, felettük ívesen felemelt prkány, alatta összecsavart drapéria, voluta és virágfüzér; a kukucskálók felett egyenes szemöldökpárkány. Az erkély ablakai alatt egységes könyöklõpárkány, ez alatt címer, rontott szöveggel D I/W K/y I W V A (Johann Wilhelm Von Artner) KHZK 1723. Oldalt két negyedíves. oromzattöredék. A földszint kváderesen vakolt, a középsõ tengelyben kapu : gyámköves, alacsony pilléreken tagolt körív három zárókõvel, oldalt két negyedoszlop torz korintuszi fõvel. A földszinti ablakok vonalkeretesek, egyenes szemöldökpárkányuk alatt az emeletiekhez hasonló dísz .

B e l s õ : kapualja : keresztboltozatos. A jobboldalon az udvarban az emelet elõtt vasrácsos, nyitott erkély barázdált barokk konzolokon. A hátsó szárnyon a második udvarba íves ajtónyílás visz, rácsán az 1875-ös évszám. A balszárny elsõ emeletén öt könyöklõpárkányos ablak, a negyedik ikerablak.


TEMPLOM UTCA 19.


J e l l e g e : Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes, egyszerû barokk lakóház.

T ö r t é n e t e : Az 1734-es telekkönyv szerint Hajnóczv Dániel, nves tanár és szónok tulajdona ;ez idõ óta valószínûleg keveset változott a ház. Hajnóczy fiától 1792. február 24-én megvette Pruzsinszky Pál szolgabíró, aki 1812. szeptember 11-én eladja Moritzné Guáry Máriának. Ennek leánya 1830. április 14-én Schneider Jakab ügyvédnek adja el. 1839-tõl fogva különbözõ kereskedõké.

K ü l s õ : A rossz karban levõ háromtengelyes homlokzatot egyrészes rongált fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány, egyúttal az emeleti ablakok könyöklõpárkánya. Középen ikerablak. A földszint középsõ tengelyében kapu : gyámköves pilléreken kosárív.

B e l s õ : kapualja : dongaboltozatos, fiókokkal. Az udvarban az emeleten a homlokzati oldalon és a jobboldalón pilléreken szegmensívû árkádok 2-3 beosztással. A hátsó oldal egy részén a XIX. század második felébõl való kiugró rész vaskorláttal a harmadik árkádot felében elmetszi.


TEMPLOM UTCA 20.


J e l l e g e : Zártsorú, körülzárt udvarú, egyemeletes, barokk lakóház, ma klasszicista. átalakítással.

T ö r t é n e t e : Az 1734-es telekkönyvben Peterschitsch Gottlieb neve alatt szerepel. 1756- ban a Gabriel patrícius-család egyik ágáé, amelytõl Torkos József ev. pap veszi meg. Ez hozta magával Gyõrbõl azt a római-kori sírkövet, amely ma az udvar jobboldali szárnyába beépítetten látható. 1801-ben hátramaradottai eladják Hinzinger József orvosnak. Ennek özvegyétöl 1815. április 24-én Szabó Mihály ügyvéd vásárolja meg; pár hónap után Wallheim János kereskedõé lesz. Ennek özvegye 1822-ben Szaka István ügyvédnek adja el, aki 1837-ben unokájára, Hauer Istvánra hagyja. Ez még abban az évben eladja a Flandorffer nagykereskedõ-családnak, amely a XIX. század derekán átépítteti.

K ü l s e j e : Hattengelyes homlokzatát kétrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány:kõkeretes ablakok, az emeleten klasszicizáló konzolokon egyenes szemöldökpárkánnyal. A földszint középsõ két tengelyében kapu : toszkán félpilléreken körív.

 

Templom u. 21. homlokzatok
Templom u. 21. kapu

TEMPLOM UTCA 22. Töpler-ház
Templom u. 22.kapu


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, kétemeletes barokk épület.

T ö r t é n e t e : Az elsõ telekkönyv 1734-ben Lassgallner Zsuzsánna nevén szerepelteti. 1744-tõl 1753-ig Hohenau tábornoké. Körülbelül ez az az idõ, amikor mai homlokzatát kaphatta. 1757-töl fogva ketten birtokolják. 1798-ban a Szarka-család az egyedüli birtokos. 1807-töI Franz Gottliebé, 1828. február 22-én vásárolja meg Töpler Károly orvos.

K ü l s õ : A háromtengelyes homlokzatot háromrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány. Az emeleteket korintuszi félpillérek fogják át, a széleken kettõsen, a középen hármas nyalábban. Füles keretelésû ikerablakok. A második emeleten íves szemöldökpárkányok, a mezõkben voluta, levél és cseppdísz. Az elsõ emeleten az övpárkány egúttal könyöklõ is, szélén homorú íves szemöldökpárkány, a középen szegmensíves oromzat ; mezejükben csiga, alattuk indás és rozettás fríz. A földszinten vonalkázott falmezõben kétoldalt kõkeretes ikerablak, középén a kosáríves kapunyílást két széles, pántosan kiképzett toszkán félpillér és fal kereteli, a félpillérek elõtt két, ékben felállított, lefelé vékonyodó pillér, korintuszi fejezettel, felettük az övpárkány golyvázott, ez alatt liliomos és leveles képszék, a középén leveles konzol.

B e l s õ : kapualja : oldalt toszkán félpillérek párosával; üres, félköríves fülkék (XIX: század) ; sík mennyezet. Az udvarban a baloldalon befalazott római feliratos kõ Nagymartonból. A belsõségeket a XIX. százád második felében teljesen korszerûsítették.



Vissza