EVANGÉLIKUS TEMPLOM

J e l l e g e : Szabadon álló, téglalap alakú, egyemeletes késõbarokk épület, belül kétemeletes karzattal, különálló romantikus toronnyal.

T ö r t é n e t e : 1674-ben a soproni evangélikusok összes templomaikat kénytelenek voltak átadni a katolikus egyháznak. Istentiszteletüket a mai ún. Tábornokház és az Eggenberg- palota udvarán tartották 1676-ig, amikor a mai templom helyén fából imaházat emelhettek. Ez ugyan még abban az évben leégett a nagy tûz alkalmával, de már 1677-ben pótolták, szintén fából. Oltárképe Krisztus koronázását ábrázolta, szószékét három angyalfej és a 12 apostol alakja diszítette. Gálffy Ádám kéreskedõ ajándékozta az ezüst keresztelõ-tálat , továbbá a rézcsillárt. A keresztelõ-kutat Krausz Jakab, soproni kõfaragó készítette. Ez a fatemplom 1722-ig állt fenn. Akkor kezdte meg Ballauf György építõmester az állandó jellegû templom építését ugyanott. 1724-ben el is készült. E templom helyére építették 1782-83-ban a mai épületet. A számadásokat Unterschiedliche Beylagen von neu erbauten Evang. Betthaus de Anno 1782 et sequ. címû kézirat foglalja magában (Soproni közlevéltár). 1782. március 12-én mtézkednek a bontás folytán kikerülõ faoszlopokról. (A templom tehát emlékeztethetett a máig fennmaradt nemeskéri faoszlopos templomra.) A következö nap kötnek szerzõdést Neumayer Lorinc és Ringer József építõmesterekkel, Turba József és Eigner Reichardt kõfaragókkal. Március 15-én meghívják Kimnach Lajos pozsonyi kõmívest ellenõrzõ szakértõnek, április 11-én pedig Mallik bécsi orgonakészítõt az orgona javítására. Ugyanez év márciusában megvették a várfalon túl esõ Zach-kertet, és engedélyt kaptak, hogy a városfal felsõ részét lebonthassák és a régi épület törmelékét az árokba zúdíthassák. E mûvelet közben azonban a fal többi része is ledõlt és így ott rés támadt, amelyet a betömött várárok segítségével most már átjárónak kezdtek használni. 1782. szeptember 14-én már annyira haladt az építés, hogy az épület két sarkára feltették a keresztet. A kõfaragók múnkája nem felelt meg és kötelezni kellett õket, hogy az eddigi oszlopokat kicseréljék. 1783. május 28-án Eigner az orgonakarzat alá két új oszlopot tervezett. Ez évben kezdõdtek meg a tárgyalások az oltár megszerzéséröl Kriegl báróval, aki a kahlenbergi kamalduliak templomát vásárolta meg a szekularizáció alkalmával. A soproniak részérõl Artner Wolfgang, folytatta a tárgyalásokat. 1784 elsõ napján felavatták az új templomot. A Templom utca házsora mögött állott, udvarban, torony nélkül. Oltárképül, úgy látszik, a régit használták, mely azonos lehetett a jelenleg a sekrestyében függõ Utolsó vacsora gyenge ábrázolásával. Az l676-os leltár szerint Grieszler Lõrinc bécsi festõtõl való. De már 1791-ben érdeklõdtek egy nagyobb olajfestmény után (nyolc láb négy hüvelyk magas, öt láb széles), amelyet Hauer ezredes kínált megvételre. Szily János is meg akarta venni. Levelezésébõl tudjuk, hogy a feszületet ábrázolta Máriával és Szent Jánossal. A tulajdonos szerint Finetti di Mantua mûve, a szakértõként felkért Dorfmeister szerint Pacany (recte Paolõ Pagani) festménye. De sem az ev. templom, sem a püspök nem vette meg és tán azonos lehet azzal az igen szépnek mondott feszülettel, amelyet Hauerné 1808-ban a városi kórháznak ajándékozott (S. Szemle 1941,123-5.). Az új templomba új szószék is került, oltárképet azonban csak 1805-ben szereztek. Atvették a régi orgonát, amely Weissmann Tivadar bécsi orgonakészítö igen gazdag rokokó díszes alkotása volt 1752-bõl. 1884-ben Csurgóra került (Ziermann i. m. 31.), ahol 1946-ben háborús események kapcsán elpusztult. 1862-63-ban épült fel a torony, miután a templom elõtt álló házakat lebontották és a terecskét kiképezték. Eredetileg Handler József készítette a tervet, de aztán Förster Lajos bécsi építész tervét valósították meg (Ziermann i. m. 29.).

K ü l s õ : Az egész épületen körülfutó háromrészes fõpárkány zárja le a fõhomlokzatot, amelynek középrészét a toronyhoz vívõ folyosó fedi el, oldalt egy-egy hatalmas köríves és alatta szegmensíves zárású ablak. Ez a tagolás végigmegy az oldalfalakon is, mindenütt mélyített mezõkben, amelyeket a fõhomlokzaton kváderezett lizénák vesznek körül, míg az oldalfalakon csak a sarkokon fordulnak elõ, egyébként sima lizénák tagolják az öttengelyes falakat. A középen mindkét oldalon szélfogó bejárat oromzattal és rajta kereszttel: A hátsó oldal a fõhomlokzathoz hasonló, a középen a magasban kerek ablak és alatta sekrestye, fõfalát kétoldalt kváderes lizéna fogja körül, oldalt egy-egy félköríves ablak, a középen két toszkán félpillér közt félköríves ajtó két hasonló félpillérrel, cseppdíszû oromzat kereszttel. A részben faragott kövekbol álló hatalmas torony többemeletes, és háromtagos, konzolos fõpárkány zárja le, felette keskeny kolaterna toszkán pillérektõl körülvett nyak igen magas, köríves ablakkal, legfelül nyolcoldalas kupola kereszttel. A toronyszoba alatt, valamint a templomfal magasságában övpárkány, az utóbbi a templom fõpárkányának folytatása. Á toronyszoba falainak sarkán sima lizéna, három igen keskeny, köríves ablak toszkán félpillérekkel. Lejjebb két szintet fognak össze az övpárkányok, oldalt armirozás. Fent kerek kõkeretben óralap, lent magas félköríves ablak, hasonló szemöldökkel. A földszinten félköríves bejáró, felette alacsony oromzat kerészttel, efelett keskeny, félköríves ablak könyöklõpárkánnyal, keret nélkül, hasonló a másik két toronyfalon, itt az ajtónak megfelelõen kerettelen köríves ablak. Az egytengelyes emeletes összekötõ folyosót a temploméhoz hasonló fõpárkány zárja le, de konzolsora nincs .

B e l s õ : 1930 táján késõbarokk jellegûre festették ki. A toronyalja csehboltozatos, az abból nyiló folyosó sík mennyezetû. Az orgonakarzat két oszlopon és két falpilléren nyugszik, középen elõreível. A hajótér hosszúkás, teremszerû, négy óriási toszkán oszloppár igen magas talapzaton egy középsõ és két valamivel keskenyebb mellékhajóra osztja. Az igy keletkézett szakaszok a középhajóban megközelítik a négyzetet és függõ kupolával fedettek. A mellékhajók szakaszai hosszúkás téglaláp alakúak, a függõ kupola ehhez képest megnyúlik. A két keskeny oldalon a hajók végzõdése íves, a középsõ hajóé az oltártérnél hasonló, de két vájolt toszkán félpillér közt. A mellékhajók felett kétemeletes karzat, a második valamivel keskenyebb. Az elsõ emeleti cseppdíszes konzolokhoz tapad ; a második emeleti karzatot nagy meanderes konzolok tartják. A fõbejárat mentén és az oltártól számított második szakaszban kétoldalt lépcsõ, rácsuk tojásdad alakban áttört. Mindegyik oldalon nag› faragott ajtó rozettákkal és koraklasszicizáló díszekkel (Paris Mihály munkája), rokokó vasveretek. A szószékkel szemben levõ oszlopon megújított régi, festett felirat : Erinnerung an das Reformations Jubilaeum Am 19 Nov.1817. Az orgonakarzat mellvédjén 1880 körül készült grisaille : zenélõ puttók. A sekrestye sík mennyezetû.

B e r e n d e z é s : Oltár. A boltozatig ér, fa, márványozott festésû, aranyozott, kifelé hajló szárnyak. Alsó része síma, majd két tagolt párkány közt szögletes mezõben arany díszek és két, hatalmas harangvirág díszes konzol. A felsõ részben mindegyik oldalon két nagy korintuszi oszlop és pillér tartja a háromosztatú, erõsen mozgalmas párkányt. A fejezetek és a középsõ mezõ barokk indás díszei aranyozottak. A belsõ oszlop és pillér közt fehérre festett nagy szobrok : Szent Péter és Pál. A párkány a középen helyet ad egy hatalmas felhõcsomónak ; ebben az Atyaisten, a Szentlélek, köröskörül sugárkéve. A koronázó rész igen nagy, négy volutából alkotott nyílt mennyezet, tetején Szent Mihály álló alakja. A voluták alsó részénél két nagyobb térdeplõ és két kisebb angyal, a volutákon magukon is két nagyobb és két kisebb angyal. 1730. körül. A bécsi Kahlenberg kamalduli templomából. Jó alkotás. Nem egy mester munkája. A kahlenbergi templomból hasonló nagy méretû szobrok kerültek a klosterneuburgi templomba, ezeket Decker Donner Máté iskolájába sorolja ; a nagyobb angyalokban Donner Raphael klasszicizáló hajlandósága mutatkozik ; Szent Mihály alakja népies barokk irányra emlékeztet. Oltárkép. Krisztus az Olajfák hegyén. Fischer Vince jelzett képe 1805-bõl. Nyugtája a Liszt Ferenc Múzeumban 500 forintról. Magas, szögletes keretben. A festõ utolsó, klasszicizáló korszakából, jó munka. Általában Maurer János neve alatt szerepelt. Szószék. Aranyozott fafaragás. Harang alakú talp tobozzal és fûzérrel. Hullámos oldalú mellvéd, megnyúlt összekötõ résszel a mögötte levõ elsõemeleti karzat felé, két füzéres táblával, közöttük dombormû a báránnyal és a hétpecsétes könyvvel. Az oszlopra szerelt fûzéres tábla. Hullámos peremû hangvetõ pelikánnal (?), Mózes a kígyós bottal, és feszület, a kupolás boltozaton a hit allegorikus alakja, törvénytábla és biblia. Szép munka; 1783. körül, a hagyomány szerint Lang János soproni asztalos munkája. Keresztelõ-kút. Keresztformában kivágott talapzaton négy romános díszû oszlop tartja a félgömb alakú, hasonló díszû medencét. Fafedél, akántuszlevelekkel. Romantikus munka, 1860 körül. Padok. Volutás fejjel. Egyszerû munkák, 1780 körül: Perselyes láda. Fa, kettõs. Alsó része egyszerûbb : két toszkán félpillérecske közt többszörösen keretelt félköríves fülke. A felsõ részben barokk díszítésû talapzaton két csavart korintuszi oszlop aranyozott fejezettel, aránytalanul nagy barokk díszek közt, román kapuzatra emlékeztetõ vak fülke. A fedélen boltozat esztergályozott kereteléssel, hasonlóan keretelt mezõk a fogantyúk körül. A fedél belsõ felében olajfestmény élénk színekkel : Jézus figyeli a nép adakozását. Felirata gótikus betukkel : Jesus setzte sich gegen dem Gotteskasten und schaute wie das Volk Geld einlegte. Marci X11. 41. valószínûleg német festõ jó munkája, a XVII. század második felébõl. Holland hatás alatt. Csillárok. Aranyozott bronz. l. Tízkarú, a közepén nagy gömbbel. 2. Tizenhatkarú, a közepén körteszerû tag. 3: Tizenkétkarú, a közepén gömb. Mindhárom szép munka, a XVII. század utolsó negyedébõl, állítólag nürnbergi készítmények.

K i n c s t á r : Kelyhek. 1. Aranyozott ezüst, részben trébelt. Hatkaréjos talp rácsosan áttört sávval és hat zománcozott rozettávál ; két hatoldalas szárgyurû közt tárcsás nódusz. Levéldíszes kosár álló liliomsorral. Síma kuppa. Jegyei nincsenek. Magassága 13,5 cm. Jó munka a XVI. század második felébol. Talán magyarországi. 2. Aranyozott ezüst. Sima. Háromszorosan tagolt sima talp, körteszerû nódusz. Bécsi városjegy a XVI. század második felébol. Összefont K D mesterjegy. Talpába bevésett írás : Johannes Maior vembz divini minister 1620. Magassága 10 am. Kisebb igényû munka. 3. Aranyozott ezüst, trébelt. Kerek peremû, harang alakú talp, gyér virágindákkal, körte alakú hólyagdíszû nódusz, alul síma kuppa, felsõ részében poncolt alapon növényi és gyümöksdísz. Lezárás hármas sávval, majd késõbb bevésett szegényes dísz között felírás : Aõ 1825. Z. And.Rosina V. Gosztonyi. Jelzéstelen. Magassága 15,5 cm. Szép munka, a XVII. század elsõ felébol ; talán magyarországi. 4. Aranyozott ezüst, trébelt. Hatkaréjos peremu, boltozatos talp, nagy õszirózsák közé illesztett három dombormuves medaillonnal (Utolsó vacsora; az Olajfák hegye, Féltámadás) ; körte alakú nódusz, három ezüstözött kerubfejjel. Kuppakosár hasonlóan három kerubfejjel és Krisztus kínvallatásának jelvényeivel. Sima kuppa. Augsburgi városjegy, mesterjegye Gyimesy Károly szerint S. M. 1670 körül. Magassága 27 cm.1674-ben került a templom birtokába. 5. Aranyozott ezüst, trébelt. (Gálffy Ádám kelyhe.) Hatkaréjos talp hat zománc képecskével (Krisztus útja az Olajfák hegyétol a megfeszíttetésig), keretelés gránát ékkövekkel, ugyanezekbõl sávok applikált zománc virágok és levelek. Körte alakú nódusz három emailképpel : Keresztrefeazítés, Levétel, Sírbatétel. A felsõ részben angyalfejek. A kuppakosár magas, ékkövekbe foglalt három emailkép (az Olajfák hegye, Lábmosás, Utolsó vacsora), angyalok és zöld színû leveles lezárás. Jegyei nincsenek. Magassága 26,5 cm. Igen jó munka, a XVII. század máaodik felébõl, valószínûleg magyar.6. Aranyozott ezüst, trébelt. Kerek, sima peremû talpán levélindák közt három ezüst kerubfej, hasonló három a körte alakú nóduszon és három üres, aranyozott medaillon. A kosáron három kerubfej virágindák közt. Augsburgi városjegy, A L mesterjegy (Andreaa Lutz vagy Antoniua Leaser). Magaasága 24,5 cm. 1693-as adomány. Jó munka, a XVII. század utolsó negyedébõl. 7. Aranyozott ezüst, trébelt (ún. Wirth-kehely). Kerek, tagolt peremû talp, gyümökafûzéres és volutás indák közt angyalok Kríaztua kínvallatásának jelvényeivel ; vaskos díszváza alakú nódusz, kerubfejekkel és virágkosarakkal. A kuppakosár a talphoz hasonlatos. Augsburgi városjegy; L B, a két betû közt csillag (Lorenz Biller). Talpába bevésve : Georg Wirtfc von Wien 1686. Magassága 28 cm. Szép munka, a XVII. század utolsó negyedébõl. Paténájának peremén trébelt virág és gyümöka. Jegyei és felírása a kehelyével azonosak. Átmérõje 19 cm. Igen azép darab poncolt felülettel. Kerek peremû talpának alsó részén tojásdíszes sor, felsõ része felfelé enyhén keskenyedik, hengeres és síma. Testén dús volutás indák. és gyümölcsök közt három katonásan öltözött alak, fuvolával, lándzsával, illetõleg alabárddal. Hajlított fül. Kerek, tagolt peremû fedelének boltozatán volutás indák; hármasan tagolt billentõ. A fedelébe illesztett biblikus érem : Krisztus a szamáriai nõvel, hátlapján : Krisztus lecsillapítja a tengert. Augsburgi városjegy, mesterjegy ház (Eckirch Dávid 1613). Magassága 25 cm. Igen szép munka, a XVII. század elejérõl . 2. Aranyozott ezüst. Tagolt talp, hengeres test, csõrös kiöntõ, gyöngysoros fül, boltozatos fedél díszváza idõmú gombbal ; kétágú billentõ. Magassága 27 cm. A leltár szerint 1641-ben ajándékozta Priaoman Egyed Lajos. Egyszerûbb magyar munka. 3. Áranyozott ezüst. Gyûrûsen tagolt talp, felfelé keskenyedõ test belevésett alliance címerrel. Csõrszerû kiöntõ, kérdõjel alakú fül, lapos fedél, háromágú billentõ. Városjegy : ágaskodó oroazlán pajzsban ; Gyimesy szerint Gmünd, mesterjegye H Z ; beleütve körben foglalt G, tán a restauráló mester jegye. Magaaaága 20 cm. Egyszerûbb munka, a XVII. azázad elejérõl. 1652-es adomány. Fedelébe illesztve Keresztély azász választófejedelem halálára vert érem (1590). Ciborium. Aranyozott ezüst, trébelt. Kerek, Úrvacsora-kannák. 1. Aranyozott ezüst, trébelt, sima peremû talpa boltozatos, három hármas tokba foglalt ékkõvel. Szára gyûrûs, alacsony, két része közt a nódusz egymásra fordított két tányérra emlékeztet. A kuppa széles, alacsony tányérforma, alsó részén leveles dísz, egyébként aima. A fedelén ékköves foglalatban három ezüst dombormû ; az Utolsó vacsora, az Olajfák hegye és a Golgotai út, egyébként ékkövek és trébelt díszek ; gombja leveles tálban ülõ gömb, tetején kia golyócska. Augsburgi városjegy, horgonyos mesterjegy : Thelot János András (+1734.). Magaaaága 14 cm. Igen szép munka. Keresztelõ-tál. Ezüst. Trébelt. A középsõ, kerek mezõben Krisztus megkeresztelését ábrázoló dombormû, balra tömeg, a csoport felett az Atyaisten, mellõle írásszalag indul ki bibliai idézettel. A jelenetet négy ezüst szalag kereteli, bibliai idézetekkel. A peremen angyalok, gyümökscsoportok és leveles díszek közt négy tojásdad alakú mezõ, a bibliából vett keresztelési jelenetekkel: Augsburgi városjegy, J. B mesterjegy (Gyimeay szerint Jörg Berchtold). Átmérõje 53 cm. 1676-os adomány. Igen azép darab. Világi ezüsi tárgyak. Pohár. Aranyozott. Kónikus forma, alul keskenyebb, fent szélesebb aima sáv, oldalán nagy akantnszindák. Boroszlói városjegy, mesterjegye H, külön hitelesítõ jegy szív alakú keretben H. (Gyimesy szerint Hana Jachmann 1728.) Magassága 8 cm. Jó munka, a XVII. század végérõl. Tálacskák. 1. Részben aranyozott, trébelt ; füles, ovális. Fenekén trébelt gyümölcs- és leveles dísz. Augsburgi városjegy, mesterjegye homályos, második betuje B. Átmérõi 13,6 X 11,5 cm. A XVII. század második felébõl. 2. Aranyozott, trébelt kerek, kérdõjel alakú fül. Fenekén trébelt virágdísz. Városjegye nincs, mesterjegye azív alakú keretben G F. Alul bevésett felirat : Rosina v. Gosztonyi Anno 1826. Átméroje 11,7 cm. XVII-XVIII. század. Kanalak. Részben aranyozottak. Geometrikus díszû vésetek és alliance címer E G M betûkkel, Pozsonyi városjegy, (G.S. mesterjegy (Georg Striegler). Hosszúságuk 15,3 cm. A XVII. század elsõ felébõl. Ostyatartó doboz. Nyolcszögletes. Tetején vésett Isten-báránya. Bécsi városjegy a XVI. századból, meaterjegy H C, kettõs kerek keretben. Magassága 9 cm. Fedélszélesaége 10 cm. Ezüst gyertyatartók. l. Háromoldalas, volutás talp, csészeszerû gombokon nyugszik, boltozatán három üres medaillon és kerubfejek. A szárának gombján is három kerubfej és virágdísz, felette két korong, majd az akantuszlevelekkel benott szár, vaskosan szétterülõ tányér. Jegyei nincsenek. Magassága 59 cm. Közepes vidéki munka, 1710 körül. Egy pár. 2. Trébelt. Háromrészes talpa tányérszerû tagon nyugszik, oldalait voluták fogják közre, három medaillon a következõ ábrázolásokkal : istenszem, áldó kéz, cimer ; felirata : Joannes Gicillemus Artnerics Sen. Sopris. Nob. Viennae Austr. MDCCXII, Cal. Januar ; továbbá két jelenet : Jákob vándorúton. Küzdelme az angyallal. Augsburgi városjegy, L I mesterjegy. Magassága 52 cm. Párján a címeres ábrázolás azonos, továbbá azerepel Jákob imája és küzdelme az angyallal. Szép darabok. 3. Háromoldalú talp, csészeszerû gombokon, üres medaillonok, kerubfejek, gyümölcs, korarokokó ékttmények ; a körte alakú nóduaz alatt három korong, a azáron laposan trébelt akantuszlevelek. A tányér tartóján vésett vonalas indák. Jegyei nincsenek. Magassága 64 cm. Egyszerûbb vidéki munka,1740. körül. Egy pár. 4. Talpán üres medaillon, tojás alakú gomb, felfelé vékonyodó szár, széles tányér. Soproni városjegy 1820-ból, H D mesterjegy (Daniel Heckenaat). Egyazerû munkák. Oltár-feszületek.1. Ébenfa kereszt, ezüst corpus. Rombuszos, tagolt talapzat, a kereszt lábánál ezüst koponya és fent INRI felirat ezüst írástáblán. Magassága 49,5 am, XVII. század. 2. Fatalapzat, szekrényke alakú, elõl olajfestmény : Krisztus sírbatétele. A fakereszt szárvégzodései horgonyszeruek, a corpus ezüstözött réz. Herold Baltazár bécsi harangöntõ adománya 1677-ben.

Az Evangélikus Templom 2.
Evangélikus hivatal a Bürchner köz sarkán
Evangélikus hivatal a Bürchner köz sarkán bejárat

Vissza