ORSOLYA TÉR
Orsolya tér és Templom a Fegyvertár utca felõl
J e l l e g e : Nem szabályos négyszög alakú, zárthatású tér volt. Az 1944-45-ös események nagyon megviselték. Két jellegzetes háza teljesen eltûnt, nagyon erõsen megrongálódott a tér közepére állított Mária-kút. A tér képéhez tartozó Új utca 30-as számú ház pusztulása is csorbította a hajdani szép tér hatását, viszont az egészen egyszerû 5-ös számú házról lehullott a vakolat és kiderült hogy lábasház.
T ö r t é n e t e : Elsö említése, mint Salzmarkt 1428-ban (Heimler: 264.). Ez a név az újkorban már nem használatos, a téren szereplõ házakat többnyire az ott levõ mészárszékek szerint említik (gegenüber den Fleischbaenken). 1747-ben az orsolyita apácák a téren zárdát, iskolát, templomot létesítettek, terjeszkedésük folytán épületeik adták meg a terecske jellegzetességét, innen újabb neve is.
ORSOLYA TÉR l. Proswimmer-ház (elpusztult)
J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, egyemeletes palotaszerû barokk lakóház.
T ö r t é n e t e : Az elsõ telekkönyv 1734-ben a város életében nagy szerepet játszó Dobner- család tulajdonaképpen említi, ekkor a földszint a kapuval áz utolsó állapotát mutatta. A leszármazottak 1769. március 6-án eladják Wischy Sámuel konziliáriusnak, ekkor kapta díszeit az emelet. Wischy örökösei 1802-ben Prosswimmer András ügyvédnek adták el ; több mint száz évig e családé volt. Ebben a házban lakott 1911. körül Gyóni Géza, a költõ. 1919- ben ennek emlékére cmléktáblát helyeztek el a ház falán. A XX. században a szomszéd apácák megvásárolták az épületet. 1945-ben szenvedett súlyos sérülései miatt lebontották.
K ü l s õ : Öttengelyes homlokzatát egyszerû párkány zárta le, a földszint felett tagolt övpárkány. A két utolsó tengelyben erõs rizalit. Az emelelet rokokó díszes és angyalfejes félpillérek tagolták, az elsõ tengelyben félkörben elõredomborodó, zárt erkély két zömök konzolon, az ablakok könyöklõ- és hullámos szemöldökpárkánnyal, ezek alatt volutás levéldísz. Az emelet felett attika lizénatagolással, széles, de alacsony padlásablaksorral. A földszint vonalkázott vakolású volt. A második és harmadik tengelyben kosáríves kapunyílás, pántos keretelés, toszkán pillér és levéldíszes konzolokon nyugvó párkány, ez alatt tömött leveles dísz.
ORSOLYA TÉR 2. Orsolyita zárda
Orsolyita zárda
és katolikus gyûjtemény bejárat
J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvaros, kétemeletes ház, amely két barokk épület felhasználásáva1 épült, romantikus homlokzatú, udvari homlokzata a várfalra néz.
T ö r t é n e t e : Az épület és a mellette levõ templom helyén 1734-ben a telekkönyv két házat említ. A Zöld-ház felé esõ 1686-ban Zuana polgármesteré volt, 1711-ben unokájáé, Gensel Ádám híres orvosé; aki 1720-ban halt meg, utódok nélkül. Így szállt át a rokon Dobner Sebestyén Ferdinándra, aki 1742-ben eladta . Dobnernek saját házi nyomdája volt. Régiséggyûjteményét Milles és Pockocke angol archaeológusok is megtekintették és jegyzeteikben említik. (Idegenek. 16-17.) A ház falába egy római sírkõ volt befalazva, de nyilván nem azonos azzal, amely a mai épületnek a várfalra nézõ homlokzatán látható és amelyet a Nemesisnek szenteltek. 1743-ban valami Stegner és Schramm Lukács festõ a tulajdonosok, tõlük veszik meg az apácák zárda céljára 1747-ben. 1752-ben a szomszédos ház megvételére kerül a sor. Ez 1686-ban és 1711-ben a Tham családé volt, 1734-ben Hackstock Borbáláé ; az apácák Wíbnernétõl vásárolták meg és alakították át. Handler Ferdinánd tervei szerint 1864-ben a két házból kialakították a mostani épületet, a hátsó szárnyat nagyjából meghagyták és a templom az udvarra nyúlik be az utca felõl.
K ü l s õ : Háromtengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le, frízében oromzatos padlásablakok, a földszint felett övpárkány, amely végigfut a templomon és a vele összeépített iskola-épületen. A második emeleten csúcsíves ikerablakok, egyenes szemöldökpárkányukról oldalt leffentyû csüng le, könyöklõpárkányukkal az elsõ emelet csúcsíves keretelésû ablakai érintkeznek, ezeknek osztósudara és rozettája van, könyöklõpárkányuk alatt romantikus dísz. A bejârat oromzata, amelynek alsó része csúcsives lunetta, felér a középsõ ablak alsó pereméig. Kétoldalt egy-egy ikerablak, mint a második emeleten, alattuk csúcsíves pinceablak.
ORSOLYA TÉR 3. Iskola
Orsolyita
iskola, bejárat
J e l l e g e : Zártsorú, körülépített kettõs udvarú, romantikus középület.
T ö r t é n e t e : Eredetileg a helyén két lakóház állott. A templom felé esõ 1711-1742 közt Rieder Lipóté, ettõl fogva több tulajdonosa is van egyszerre. 1846-ban a zárda szerezte meg és 1864-ben loromboltatva, Handler Nándor tervei szermt kétemeletes, öttengelyes iskolaépületet építtetett oda. Mellette egyemeletes lakóház állott amelyet 1687-tol 1816-ig a Liebezeit patrícius család birtokolt. 1823. december 15-én 10 000 ft-ért Kis János költõpüspök vásárolta meg és fiának, Jánosnak ajándékozta, aki azonban 1839-ben eladja Niedermayer Peregrin mészárosnak 16 000 ft-ért és 45 aranyért. A régi fënykép a házat négytengelyes, egyszerû, egyemeletes barokk háznak mutatja. A zárda l877-ben vette meg lebontatta, helyén a már meglevõ zárdaépületet további hét tengellyel bovítette, a régivel egyezõ homlokzattal. Az építkezés kivitelezoje (talán tervezoje isz) Spach soproni építész volt. Az épületet 1954-55-ben restaurálták.
K ü l s õ : A tizenkéttengelyes homlokzat jelentékenyen egyszerûbb, mint a templom túlsó oldalán egykor álló épületé volt. A vízszintesek erõs hangsúlyozása folytán, amit a szélesen elterülõ épület is aláhúz, a romantika stílus sajátosságának megfelelõen itt sem érezni a gótika felfelé törését, egyébként a részletekben itt is pontosan követte az építész a gótikus mintákat.
B e l s õ : A hajdani Rieder-háznak megfelelõ hátsó, a bástyára nézõ kétemeletes szárny megtartotta a XVII. század végén nyert alakját. Négytengelyes. Három vonalkeretes ablak egyenes szemöldökpárkánnyal, alatta két fekvõ voluta gyümöks-csoporttal, a negyedik tengelyben füles keretelésû ajtó. A második emeleten négy teljesen egyszerû ablak .
ORSOLYA TÉR 4. Lunkányi-ház ( 1944-45-ben elpusztult)
J e l l e g e : Zártsorú, U alakú, udvaros, egyemeletes lakóház az Orsolya tér és Fegyvertár utca sarkán, barokk homlokzatokkal.
T ö r t é n e t e : A XVIII. század elsõ negyedében már részben kialakult utolsó alakja (erkély, képszékek) ; valószínûleg az Esterházy-családé ; mikor az orsolyita apácák 1732-ben elõször nyilvánítják szándékukat, hogy Sopronban letelepedjenek, erre az épületre gondolnak, hogy zárdára alkalmas volna (Közgyûlési jk. 72.). Az elsõ telekkönyv 1734-ben Wibner nevû magasrangú katonatiszt nevén említi, ákinek halála után külföldön élõ leánya Saffran báróné örökli, ettõl vásárolta meg Niczky Kristóf, Mária Terézia tanügyi diktátora 1756-ban. 1780. táján kerültek a fõhomlokzatra a nagy félpillérek; a családé maradt 1823. május 28-ig, amikor Guáry Miklós királyi asztalnok szerezte meg. 1840-ben özvegye eladta Lunkányi Jánosnak, Széchenyi István nevelõjének. E család birtokában maaadt 1945-ig, mikor háborús események kapcsán olyan erõsen megsérült, hogy le kellett bontani.
K ü l s õ : Az öttengelyes fõhomlokzatot háromrészes fópárkány zárta le, a képszékben stukkóindák, tán Conti munkája, 1700. körül. A két szintet a XVIII. század utolsó negyedébõl való korintuszi félpillérek fogják be, a kapu mentén kettõzve ; a középtengelyben kõkeretes ikerablak, a többinek egyenes szemöldökpárkánya alatt fekvõ voluták és gyümöks-csoport. A sarkon az emelet magasságában hengeres erkély, hólyagdíszes alját két pikkelymintás és virágos konzol tartotta. A földszint közepén szögletes kapunyílás, toszkán félpillérekkel és egyenes párkánnyal, a földszint összes ablakai felett két szélükön golyvázott szemöldökpárkányok. A Fegyvertár utcai homlokzat hattengelyes ; a fõpárkány képszékében öt, oldalvást nézõ torzpofa. A két szintet hét korintuszi félpillér tagolja, a harmadik, hatodik és hetedik párosával.
ORSOLYITA TEMPLOM R. KAT. TEMPLOM (Szeplõtlen Szûz, v. Orsolyita)
Caesar ház az Orsolya tér felõl
