ORSOLYITA TEMPLOM R. KAT. TEMPLOM (Szeplõtlen Szûz, v. Orsolyita)
J e l l e g e : Zárt sorban épült, romantikus (neogót) stílusú teremtemplom, középtornyos homlokzattal. Finom részletei kiemelik a romantikus épületek átlagából.
T ö r t é n e t e : Niggl Mária bécsi asszony alapította 1746-ban a zárdát és a következõ évben Gyõrbõl be is vonultak az orsolyita apácák. Elõször kápolnát, majd templomot létesítettek. 1773-ban Mária Terézia is felkereste, tehát már nagyobb szabású lehetett. A rá vonatkozó adatok eléggé hiányosak : titulusa Szent Kereszt volt és kriptával is rendelkezett (Bán: 375.). Az a bécsi utazó, aki 1834-ben útinaplót azerkesztett Sopronról, annyit említ csak, hogy fõooltárképe Máriát ábrázolta, amint elõtte két szent térdepel és szájukból írásszalagok emelkednek ki e szavakkal: Te Deum laudamus és In Te Dominum confitemur. A képnek késõbb nyoma veszett. A zárdát és a templomot 1861-64-ben lebontották és Handler Nándor tervei azerint újjáépítették, romantikus stílusban. 1944-45-ben a templom igen nagy kárt szenvedett. 1947-ig belsejét teljesen, külsejét részben helyreállították.
K ü l s õ : A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy nõi szent 1895-bõl származó kõszobrával. A homlokzatot erõs övpárkány egy alacsonyabb földszintre és egy tagolatlan emeletre választja szét. Az utóbbi el nem választott oromban végzõdik, ennek közepét hasábszerû óraház foglalja el, alul két konzolon; köztük íves, kõrácsos kivágás mintegy mennyezetet alkot az alatta elhelyezkedõ, konzolos, 1895. körül készült Mária-szobor számára. Az oromzat felett alacsony torony egy emeletsorral és két szélén egy-egy kõrácsos oszlopszék, alatta kétoldalt lóhere alakú kisebb ablakok, az övpárkány felett pedig hatalmas csúcsíves, négyosztatú, kõrácsos és rozettás kórusablak. A földszinten egy-egy csúcsíves, tagolt bélletû és egyszerû kõrácsos ablak, a középen körszeletes íves záródású bejáró, felette csúcsív, közöttük kõdombormû : Krisztusfej, Szakál Ernõ mûve, 1947. Az oromzat felett karcsú nyokszögû torony, szobája körül nyok keskeny, kõrácsos ablak, gazdag védõoromzatos és konzolszerûen tartott, vakrácsos, kétsoros oromkoszorúja felett pántos, nyokoldalú, sima sisak. Keresztjét a bombázás lesodorta. Ugyanúgy elpusztult az oromzatos elõcsarnok, amelyet támpillérek fogtak körül és minden oldaláról kõrácsos bejárója volt. Az oldalfalakat és szentélyt a hozzátapadó zárdaépület elfedi.
B e l s õ : A csúcsíves nyílású, keresztboltozatos orgonakarzat alatt két oldalon egy-egy csúcsíves ajtó, a baloldali befalazott. A hajó kétszakaszos. Bordás keresztboltozat. A szentély a nyokszög öt oldalából alakított, hasonlóan boltozott, a bordák egy zárókõrben futnak össze. Az egész épületen a bordák vékony gótikus, színezett fejezetû oszlopokról indulnak. A második szakasz oldalfalaiban egymás felett két sorban három-három ablak, a középsó mindkét sorban kiemelkedik, egyébként az alsók nagyobbak, alattuk gótizáló kötény. A két sor közt kõrács. Az ablakokon faragott rácsminta. A szentélyhez egy-egy oldalkápolna csatlakozik, bordás keresztboltozat, oszlopok nélkül ; nyugat felé egy kõrácsos ajtó és ablak, észak és dél felé a magasban a hajó megfelelõ ablakaihoz hasonló ablakok. Az orgonakarzatról kétoldalt csúcsíves ajtó nyílik, felettük freskó : Jézus és Mária szent szíve, jelzése : Russ 182. Sekrestye. Szabálytalan alaprajzú, bordás keresztboltozat ; három bordavégzodésnél mellkép : Handler Nándor, Hild Károly és id. Stornó Ferenc.
B e r e n d e z é s : Fõoltár. Romantikus, Mária, Angela és Ágoston alakjával. Lipperth József tervezte. Mellékoltárok. Romantikusak. Képek: Szent József. Szent Angela. Az utóbbi jelezve : Dobgaschofsky 1864. Jó akadémikus munkák. Szószék. Fa. Romantikus. Gótizáló oszlopon. Szobrok. Színezett fa. Mennyezet alatt Szent József és Nep. Szent János (a sekrestyében). Jó munkák,1740 körül; hasonlatosak a Szent Mihály plébániatemplom szobrocskáihoz. Kép (a szertárban). Szent Angela látomása. Jelzése : St. Sch. Pin. 1769. Schaller István soproni festõ jó munkája.
F e l s z e r e l é s : Örökmécsek l. Ezüst. Három meanderes füllel, alsó részében trébelt akantuszcsomó, tojásdad alakú vésett mezõk, a többi rész sima. Soproni városjegy elmosódott évszámmal, G K mesterjegy (Gottlieb Kuhn). Egyszerû munka, a XIX. század elejérõl. 2. Ezüstözött fém. Körte alak, rokokó díszes pánttal övezett, ebben feliratos kartusok : Firl. von Pelikan, der Kirche der Klosterfrauen in Oedenburg 1842. Óra. Nagy, aranyozott, szögletes fatokban kis óralap. Jelzése : Rettich in Wien, 1840 körül. Elvesztek : egy pacifikálé soproni városjeggyel, D. H. mesterjeggyel (Daniel Heckenast) 1816-ból ; aranyozott misekancsók és táka rokokó dísszel, bécsi városjegy 1751-bol, G C mesterjeggyel ; ezüst füstölõ soproni városjeggyel 1821-bol és D H mesterjeggyel. Sekrestyeszekrény. Alsó része két hatalmas ajtószárnnyal, a felsõ rész szögletes, középen ívesen felemelve, a négy evangélista és középen a kálvária intarziás képe. Jó munka, 1780. körül.
