ELõKAPU
J e l l e g e : Zegzugos utca egyik oldala, amely követi a hajdani KAPU-udvar vonalát.
T ö r t é n e t e : Elsõ említése 1465-ben (Sopron monográfiája. II, 8.). A Belváros erõdített kapujának nevét átvitték a XVIII. azázad második felében beépülõ környékre. 1764-ben felépült a Nep. Szent János kápolna. Már elõzõleg, 1734-ben Greiner Katalin fogadalomból a kapu hídjánál felállíttatta a szent szobrát ; férje, Greiner Ferenc Ignác kötelezte magát a maga és utódai nevében, hogy a fenntartásáról gondoskodni fognak. E szobor közelében 1761-ben Ritter András ötvösnek volt kis bódéja, amelyet késõbb Schmidtbauer János ötvös vett át; 1758-ban ott építkezett Cavallaro Bernát dohánykészítõ, aki az 1780-as években az ötvösök házát és a fegyvertáros lakását is megszerezte. Így majdnem az egész sor az övé volt a mai Városház utca torkolatában. 1776-ban Schmidtbauer még egy házat épített a mai Várkerület felé, ennek késõbb legalább két tulajdonosa volt egyszerre, néha három is. Mindezeket a házakat 1892-93-ban az új városháza építésekor lebontották, a kápolnát pedig a Lõverben építették fel újra. A másik oldalon közvetlenül a torony mellett 1768-ban épült az elsõ ház (ma Elõkapu 3-as szám), ennek egyes részei már a hajdani kapu erõdítéseit is körülölelték, amelyeket a városháza építésekor eltüntettek és akkor a ház teljesen szabaddá vált. Ugyanakkor szemtanúk szerint az erõdmûveken nagy, virágos díszû falképek kerültek elõ és tûntek is el rögtön a lebontással. A házsor beépítése 1784-ben fejezõdött be.
A római szintre mélyített elõkapu tere
