J e l l e g e : A várfalmaradványon épült, három oldalán szabad, udvartalan, részben egy-, részben kétemeletes, szabálytalan tömbszerû, rokokó díszes lakóház.
T ö r t é n e t e : 1770-ben építtette Muhm János György kereskedõ ; családjától vette meg 1847. augusztus 24-én Zechmeister György kereskedõ. E szerzödésbõl kiderül, hogy a házhoz szorgalmi jog tapadt : Szent János nyoknapos ünnepén a kápolnával szemben a ház folyosóján (Gang) az isténtisztelet alatt az egyházi zenészek muzsikálhattak. A szent tíszteletének ellanyhulása után a jog elévült, a folyosót elfalazták, csak legújabban, ahogy lehullt a vakolat, tûnik ismét szembe a háznak ez a kérdéses része. A Zechmeister-család a házat a XIX. század teljes folyamán birtokolta. Építése óta lényeges változtatás az épületen a XVIII. század végén emelt második emeleten kívül nem történt.
K ü l s õ : A háromszor megtört homlokzatnak ninca párkánytagozata, homorú átmenet a falsíkból a tetõszerkezetbe. A kétszer megtört egyemeletes homlokzatrész öttengelyes, lekerekített sarkokkal. Lizéna- és sávos tagolás, kõkeretes ablakok, rokokó rajzú, csúcsban végzõdõ, hullámos szemöldökpárkánnyal. A földszinten a két elsõ tengelyben kõkeretes, szegmensívû ajtó gombos zárókõvel, az utolsó tengelyben haaonló ajtó zárókõ nélkül, rombuszmintáa szárnyakkal. A kétemeletes rész szabálytalan tengelyrendszerû. Lizénatagolás, a földszint felett övpárkány. A máaodik emelet háromtengelyes, két kõkeretes ablakkal és egy kerek nyílással. Az elsõ emelet kéttengelyes, egy egyszerû és egy hullámos szemöldökû ablakkal. Az elsõ körül két toszkán oazlop és egy ív nyomai. Az Ikvahíd felé forduló oldal ormos, kétemeletes. Ormának nincs elválasztása a falaíktól, mezejében egy kerek és egy hosszúkás tégla alakú padlásablak. Az emeleteken egy-egy szabálytalanul elhelyezett ablak. A földszintet eltakarják a hozzátapadó kis boltocskák, baloldalt az egyemeletes egytengelyes kiugró rész féltetõvel az Elõkapu maradványa, és mindkét azinten egy-egy szegmensívû ablak. A Várkerületre nézõ oldal szabálytalan jellegû; a tagolatlan falmezõben egy szegmensívû és egy szögletes kõkeretes ablak, a bal szélen körívesen kiülõ alaprajzú rész az Elõkapu aarok-védõtornyának maradványa. A földszintet a hozzátapadó kis boltok teljesen elfedik . Pincéjében volutákkal körülvett címeres kõ, valószínûleg az Elõkapuról származik (XVII- XVIII. század).
