SZÉCHENYI TÉR

Széchenyi tér - látkép


J e l l e g e : Nagy kiterjedésû, szabályos téglalap alakú tér, amelynek nyugalmas benyomását a tér méretei folytán nem zavarják a sarkain betorkolló utcák. A közepén díszkert, nyugati szélén Széchenyi Iatván állóalakos szobra gránittalapzaton, Mátrai Lajos mintázta (1897) Izsó Miklós modelljének felhasználásával. Mindkét gipszmodell a Liszt Ferenc Múzeumban.

T ö r t é n e t e : Minden oldalának más és más a története. Déli sora beletartozott a Lange Zeile-be, amely a Magyar-kaputól az Újteleki-kapuig terjedt. A nyugati oldalon három kisebb ház állott, többek közt a posta is, amelynél Petõfi silbakolt katonakorában (1839-40.). Ezt a házcsoportot is beleazámították a Hosszú sorba. Csak amikor a házak helyére 1850. körül felépült a mai Ujhelyi-bérház, akkor enyészett el az egykori elnevezés. Az északi oldalon szabadon a várfal, majd késõbb elõtte kertek sora húzódott. A nyugati sarkon volt a nagy bástya, amelyet csupán 1872-ben bontottak le, ennek a résznek am kalten Eck volt a neve.(Sopron manographiája II.2.), Így említik már 1569-ben.A tér közepén kettõs tó volt. Egy községi ülés 1618-ban már említi : beede Schwemmen bey dem hinten Thor (Sopron manographiája I,420.). A tavat 1828-ban, illetõleg 1846-ban csapolták le. Valaha csak a váröv két széle, valamint a Hosszú sor két része torkollt a térbe. 1855. körül a várfal lerombolásával a Templom utcát a belvárostól idáig meghosszabbították, 1873-ban a pályaudvar építése folytán az Erzsébet utcát nyitották meg, 1935 körül pedig a Mátyás király utcát építették ki a térig, lebontván az ún. Tschurl-átjáróházat.


SZÉCHENYI TÉR 1-2. Volt Széchenyi-palota


J e l l e g e : A Várkerület sorából néhány méternyit elõrelépõ, egyébként zártsorú, kettõs U alakú beépítésû, kétemeletes palota, barokk maghoz alakított klasszicista építkezés.

T ö r t é n e t e : Eredetileg három épület állt a helyén, amelyeket a Széchényi-család a XVIII. század második felétõl fogva lassanként megvásárolt, és 1851-ben a mai egységes homlokzattal látta el. Az adás-vételek alkalmával a tulajdonosok állandóan alakítgatták és így építéstörténete meglehetõsen bonyolult. Greiner Ferenc polgármester 1735. körül építette a Domonkos utca felé esõ részt, ezt 1765-ben megvette Széchényi Antal. A szomszédos házon túl volt Erdõdy János palotája, ezt 1792-ben vette meg Széchényi Ferenc. 1798-ban az átépítésnél Ringer József soproni építõmestert foglalkoztatta. De dolgozott számára Handler Jakab is, mert amikor Széchényi eladta neki Zöld fa cégérû kocsmáját, a vételárba az 1808-as tûzvész után végzett javításokért járó tartozását is betudta. 1810-ben a közbeesõ ház is a Széchényi-család birtokába kerül, most tehát a két újabb házat elõbbre kellett hozni, hogy a meglevõ maggal, amely a családi hagyományok szerint egy római palota másolata volt, egy vonalba jusson. A városi tanácsot többször foglalkoztatja a kérdés. (Tjk 1830., 3591; 1831., 228., 790:) 1827-ben Hild Vencel az új levéltár számára készít tervet, amelynek kivitelezése 1833 augusztusáig tart, mikor is a város felülvizsgáltatja. Valószínûleg Hild nem csinált egyebet, mint hogy az eredeti palota módjára alakította ki a teljes homlokzatot. Végre 1851-ben, ahogy a homlokzat felsõ peremén az évszám is mutatja, Koch építõmestér Széchényi Pál megbízásából kialakítja a palota mai formáját

K ü l s õ : A tizenkéttengelyes fõhomlokzatot háromrészes fõpárkány zárja le fogas frízzel, a kerek mezõsor egyikében Krisztus-monogram, a másikában Renovirt 1851 és a következõ betüpárok : ME PR MF PS JG JD. A földszint felett övpárkány, feljebb, az elsõ emeleten könyöklõpárkány. A második emeleten kisebb ablakok; mint az elsõn, kõkeretben, a könyöklõpárkány konzolon. Az elsõ emelet hat elsõ tengelyében egyenes és szegmensíves, a második hatban pedig szegmensíves és egyenes oromzatú szemöldökpárkányok váltakoznak, konzolon. Az ablakok alatt kõbábos térdfal. A földszint vonalkázott falsíkjában a negyedik és a kilencedik tengelyben kapuk : két-két toszkán félpillér között egyenes zárású kapunyílások, a jobboldalinak kapuszárnyain faragott herma. A kapu elõtt oszlopszéken két-két toszkán oszlop kõbábos erkélyt tart. Egyszerû, kõkeretes ablakok. A Várkerület felé nézõ kiugró részen a második emelet három-, a két alaó szint kéttengelyes. A földszinten könyöklõpárkányos ablakok, az elsõ emeleten egyenes szemöldökpárkány, a második emeleten az ablakok beosztásában minden egyezik a fõhomlokzattal. A körös fríz hiányzik. A Domonkos utcai homlokzat háromtengelyes, a körös fríz itt is hiányzik, mindegyik szinten a két elsõ tengelyben vakablak. A második emelet ablakai mint a fõhomlokzaton, az elsõn konzolos szemöldökpárkányok, mind a földszinten, mind a fõhomlokzaton.

B e l s õ : kapualjak : a Domonkos utcai részen az oldalfalak mellett toszkán félpillérek, fiókos dongaboltozat. A Várkerület felé esõ részen két nagy csehsüveg közé iktatott keskeny csehsüveg.


SZÉCHENYI TÉR 3-4. Domonkos kolostor


J e l l e g e :Zártsorú, U alakú beépítésû, egyemeletes középület barokk homlokzattal.

T ö r t é n e t e : Az 1674-ben Sopronban letelepedett domonkosok 1700-ban szerezték meg a mai épület helyén álló házat; 1724-ben, a templom építésekor ennek homlokvonaláig akarták kitolni a rendház homlokzatát is (Tjk 205.). A kolostor felépítésére azonban csak 1745-50 közt került sor. (Szaday, A soproni dqmonkos rendház alapítása. 9.) 1951-tõl negyven évig kisegítõ iskola és internátus.

K ü l s õ : Az öttengelyes homlokzatot háromrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett tagolt övpárkány. Az emeleten kõkeretes ablakok egyenes szemöldökpárkánnyal. A két elsõ ablak közt félköríves fülke, benne állt Szent Domonkos szobra, amely késõbb a Liszt Ferenc Múzeumba került. Az elsõ két tengelyben kapu : toszkán pilléreken záróköves kosárív. Két fûzéres lizéna felett volutás konzolon egyenes párkány.

B e l s õ : kapualja : dongaboltozat és két kis, valamint egy nagyobb csehsüveg. Barokk korlátos kõlépcsõ. A hátsó szárny udvari részén Szent Péter jó koszobra állt az emelet magasságában, talapzatán az 1761-es évszám (jelenlega Liszt Ferenc Múzeumban). Étterem, a hajdani refektórium, háromszakaszos, a szélsõk egyformák, hosszúkásak, a középen négyzetes alakú, hevederrel, csehsüvegboltozatok. Hullámos stukkókeretek, a középsõben több az egyenes vonal, mint a szélsõkben ; helyenként rokokó díszes és volutás pántok fogják át ; a kitöltésben rózsafüzérek, leveles voluták és rácsos díszek. A hevedereken rozetta, harangvirágfüzér és vonaldísz. erõsen sérült, de szép munka 1750 körül. Az oldalakon bemeszelt freskók : egyes kibontott részeken Szent Tamás, Péter, Jácint és Antonius mellképe .


SZÉCHENYI TÉR 5.

J e l l e g e : Zártsorú, L alakú beépítésû, egyemeletes lakóház, klasszicista homlokzattal.

T ö r t é n e t e: Átépítése a XIX. század közepén történt.

K ü l s õ : Öttengelyes homlokzatát egyrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett tagolt övpárkány, felette az emeleti ablakok alatt elhúzódó könyöklõpárkány. Az emeleten a középtengelyben ikerablak, felette oromzatos párkány, a többi ablak felett egyenes szemöldökpárkán›. A földszint két oldalán kváderes kiképzés, a középtengelyben kosáríves kapu, oldalt konzolos lizénák, felettük egyenes párkány. Félköríves zárású ablakok.

B e l s õ : Dongaboltozatos kapualj.

Posta-palota 1.
Posta-palota 2.

Berzsenyi Dániel Evangélikus Liceum

Széchenyi tér 12. "Perkovácz ház"-részlet

Széchenyi tér 14. "Újhelyi ház"
Széchenyi tér 14. Petõfi S. táblája


SZÉCHENYI TÉR 19. volt Takarékpénztár


J e l l e g e : Zártsorú; körülépített udvárú; kétemeletes, romantikus stílusú lakóház.

T ö r t é n e t e : 1856-ban építtette Szentgyörgyi Horváth Antal, Handler Nándor tervei szerint. késõbb Széchenyi Jenõé lett, akitõl a Soproni Takarékpénztár vette meg.

K ü l s õ : Kilenctengelyes homlokzat háromtengelyes rizalittal, amelyet lépcsõzetes oldalú oromzat zár le, mezejében két kerek és három csúcsíves ablakocskával, oldalt a rizalit emeletein áthaladó vékony gótikus oszlop szörnyállattal, az oromzat felül fiatoronyba megy át. A középtengelyben a második emeleten szögletes ikerablak, felette szemöldökpárkány, védõoromzatot utánzó frízzel. Az oldalrészek felett háromrészes fõpárkány lóherés frízzel. A földszint felett övpárkány. Az ikerablakokon kívül a második emeleten minden ablak egyenes szemöldökpárkányának oldalt leffentyûi vannak, a könyöklõpárkány alatt gótizáló kötény. Az elsõ emeleten az ablakok szögletes keretbe írt szegmensívû lezárással, felettük egyenes szemöldökpárkány gótikus oszlopocskákon, efelett védõoromzatot utánzó fríz. Gótikus kötény. A középen ikerablak, felette szögletes keretben félköríves mezõ üres címerpajzsokkal, a keret felsõ pereme a második emelet ikerablakainak könyöklõpárkánya. A középsõ tengelyben csúcsíves és gótizáló béllettel. A földszinten kõkeretes szögletes ablakok. Az övpárkány alatt kõrácsos fríz, a rizalitban négy szörnyalak szakítja meg .

B e l s õ : kapualja : donga- és bordás keresztboltozatos, az oldalfalak oszlopain szörny- alakok.

 

Magyar Mûvelõdés Háza homlokzat részlet
Magyar Mûvelõdés Háza hátsó homlokzat (Liszt F.u.)
Magyar Mûvelõdés Háza homlokzat

Széchenyi István szobra 1.
Széchenyi István szobra 2.

 

DOMONKOS TEMPLOM

 


Vissza