DOMONKOS TEMPLOM

J e l l e g e : Zárt sorban épült barokk templom, kéttornyos homlokzattal.

T ö r t é n e t e : A domonkosokat 1674-ben Batthyány Erzsébet telepítette le Sopronban és nekik adta a mai Szent György utca 5. számú házat, amelyet azonban a rend már 1687-ben eladott Esterházy Pálnak, maga pedig az akkori Fogadószer, a mai Várkerület a egyik házát vette meg. A rend itt sem sokáig maradt, hanem 1700-ban a mai templom és volt kolostor helyén vett két házat, egyiket kápolnának alakította át, majd 1719-25-ben felépült a mai templom - egyelõre tornyok nélkül. A templomot még tornyok nélkül ábrazolja a azombathelyi domonkos kolostor olajképe a rendház alapítójának, Batthyány Erzsébetnek képmásán. Az új templom öt és fél lábbal állott elöbb, mint a szomszédos házak (Tjk. 1723, 106., 194.). Az épitést Eisenkölbl Lõrinc vezette tán õ tervezte is. Idegen ácsok is dolgoztak itt, de a helyi Perschl ács vezetése alatt. A berendezés ia elkészült 1745-ig, az oltárokat Domonkos fráter faragta. Ekkoriban a fõoltáron kívül még a következõ oltárok készültek : Domonkos, Szent Kereszt, Szent Vince, Szûz Mária mennybemenetele, Rózsafüzér királynöje, Nep. Szent János. A tornyok épitését ia megkezdték a XVIII. század közepén, Werner városképén 1740. körül már az egyik meglehetösen kiépültnek látszik ; Milles angol régész is említi útinaplójában, hogy a domonkoaok nagyban építkeznek (Idegenek. 17.). A két torony azonban csak 1775-ben épült ki teljesen. Harangot podig 1777-ben vásároltak ezeket Köchel György soproni mester öntötte. Ettõl fogva a templom külsõleg nem sokat változott. 1887-ben lekerült az övpárkány latin nyelvû felirata "custodite sabbata mea et pavete ad sanctuarium meum." Ugyanekkor latin kronosztikont helyeztek el fõbejáró fölé és egy Judás Thaddaeus szobrot a homlokzaton. Az oltárok sorában már nagyobb változások estek az idõk folyamán ; a névtelen útinapló-író 1834-ben az oltárok sorát így írja le : jobboldalon : Krisztus holtteste, Szent Vince halottat támaszt fel, Mária mcnnybemcnetele ennek lunettaképe a Szentháromság. Baloldalt : Szent Domonkos, Nep. Szent János holtteste üvegazekrényben ; lunettakép : Szent Lajos (Idegenek.35-36.). Ezekbõl ma csak a Szent Vince- és a Szent Domonkos-oltár van meg. 1936-ban lebontották a templomtól balra álló kétemeletes házat és ezzcl a templom déli fala azabaddá vált.

K ü l s õ : A középrizalitos keleti fõhomlokzatot hármas tagolású fõpárkány zárja le, a középen alacsony oromzat, mezejében aranyozott csillaggal, csúcsán áldó Krisztus-szoborral. Háromrészes övpárkány két szintre osztja a homlokzatot. A fõpárkány felett kétoldalt torony erõsen tagolt kupolás rézsisakkal, a gömbön kettõskereszt. A toronyszoba felett órapárkány, kõkeretes, félköríves, záróköves ablakok, körülöttük ión félpillérek. A homlokzat emeletén a rizalitot kettõs bevakolt lizénák keretelik, középen szögletes kereteléssel és egyenes szemöldökpárkánnyal, benne Szent Thaddaeus szobra (1885.?), felette üres tábla. Oldalt bemélyített mezõkben félköríves fülkékben aquinói Szent Tamás és ferreri Szent Vince barokk szobra, alattuk egy-egy kerek ablak. A földszinten magas lábazaton oldalt egy-egy sima, a rizalit szélén két-két kváderezett és habarcsolt toszkán félpillér. A középen magas, kõkeretes kapu; felette írástábla és szegmensívû oromzat, efelett köríves fülkében Mária-szobor: Oldalt fekvõ téglalap alakú, kõkeretes ablakok, kettõjük közt félkörives fülkék Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin jó minõségû barokk szobraival. Déli homlokzat. Alsó részeiben egységes síkot ad, mert az oldalkápolnaszerû Szent Kereszt oltár fülkéje a négyzetes belsõ tér és az elõcsarnok egyforma széles vonaláig kinyúlik, ugyanígy a szentélyhez csatlakozó szertár is. Azonban mindkettõ féltetõs lezárása felett világosan látni a belsõ alaprajot; amely szerint a templom középsõ nagy szakasza két visszahúzódó rész közt kiível. A szentély fala hullámíves oromzatba megy át, alsó részeit egyébként elfedi a nagy sekrestye, amelyhez a déli oldalon lépcsoház is csatlakozik.

B e l s õ : Külön elõcsarnok nincs, az orgonaarzat alatt dongaboltozatos szakasz pótolja. A karzat alja kétrészes, a bejáró felé esõ rész keskenyebb, mindkettõ dongaboltozatos ; oldalt háromrészes golyvázott párkány, toszkán félpilléreken. A karzat mellvédje elõre ível, ezen a részen volutás és virágos, aranyozott vakolás két évszámmal: 1731-1861. A második szakasz csehsüveges, oldalfalaiban kápolnaszerû, kosáríves, dongaboltozatos fülkék, elõl teljes, hátul csonka toszkán félpillérek, felettizk párkány. A harmadik sYakasz négyzetes, kétoldalt kápolnaszerû mellékterekkel. Csehsüvegboltozat, a középen lapos kupolába megy át. A négy sarokpillérre két korintuszi félpillér támaszkodik, a sarkoknál egy-egy behajtva. A hajón és a szentélyen hatalmas övpárkány fut végig. Felettük ívekben az ablakok, egyenes zárásuk a középen ívben felemelt. A keskenyebb, egyenes zárású szentély csehsüvegboltozatos, ablakai mint a hajóban, ezenkívül két-két kisebb oratóriumablak, elõreívelõ, aranyozott, rokokó díszû ráccsal. A szentély két oldalán és a fõoltár mögött kõkeretes ajtók. Az oldalfalak márványozottak és aranyozottak, a mennyezetet 1930. táján figurálisan kifestették. Nagy sekrestye a fõoltár mögött. Két bejárója van, mûmárvány kerettel : hullámos oldalú trapéz alakkal zárt, felette szögben tört szemöldökpárkány. Nagyobb téglalap alaprajzú helyiség; két hosszúkás csehsüveggel boltozott, három kosáríves heveder közt. Stukkó : két nagyobb ovális mezõ körül és a hevedereken rokokó díszek és indák. A Storno-ház fogadószobájára emlékeztetõ szép munka.

B e r e n d e z é s : Fõoltár. A szentély egész szélességében. Fa, zöldre márványozott, aranyozott. Szarkofág idomú stipes. Volutákkal megtámasztott tabernákulum, ajtaján dombormû : a bárány a hétpecsétes könyvvel. Fülkeszerû trónus. Az oltárépítmény két szélén hullámos betetõzésû ajtó, felette térdeplõ férfi és domonkos-rendi szent mérleggel, felirata S. Antoninus. A másik oldalon domonkos-rendi szent S. Albertus felirattal. Homorú oltárfalon keretes mezõk, elõtte szabadon formált volutás pillér áll, ezen gyermekangyal püspöksüveggel, mint az oldalt álló szent-szobor mellékalakja. A fal elé hajol az aranyozott keretekkel díszített alsó építmény, ezen két-két korintuszi oszlop, köztük egy-egy domonkos rendi szent, Domonkos és Pius alakja. A középen szabadon formált, dúsan díszített pillérek szegélyeznek egy félkupolás fülkét, amelynek külsõ peremét két voluta alkotja ; fénycsóva alatt újabbkori, sablonos Madonna (az eredeti fafaragás a Liszt Ferenc Múzeumban). Kifelé hajló golyvázott, háromrészes párkány, felette a rátét, szélén két-két voluta, a külsõn Dávid király és Mózes alakja, a középen nagy mennyezet alatt Júdás Thaddaeus angyalsereggel, kezében Jézus képmása. A tetõn angyalkák szõlõvel és hatalmas toronnyal: A mennyezet felett angyalok nagy áttört koronával. Igen jó munka, a hagyomány szerint Domonkos fráter készítette, 1740. körül. Mellékoltárok. l. A déli oldalon, a fõoltár felé, a nagy szakaszban Szent Domonkos tiszteletére. Szürkére és zöldre márványozott, gazdagon aranyozott. Szarkofág idomú stipes. Tagolt, kétrészes alsó építmény, hullámos felülettel, az alsó rész sima, a felsõ harangvirágos, aranyozott keretekkel. Gyönge újabbkori predellakép : Mária szíve (1890. körül). Homorú, zöldre márványozott fal elõtt két korintuszi oszlop és szabadon formált pillér. Az oszlopokon kívül konzolon Szent Borbála és Katalin rikítóan befestett alakjai állnak; az oszlopokon belül Szent Lajos feszülettel és Szent Rajnárd kereszttel. Háromrészes párkány, a frízben golyvára emlékeztetõ gyámkövek. A középsõ rész kerubfejjel és volutákkal, amelyeken gyermekangyalok ülnek, kétoldalt virágos vázák. A körszeletíves lunettaképet talapzat, két felemelkedõ voluta kereteli. Voluták szégélyezte oromzat, a volutákon egy-egy angyal ül, mellettük kettõ áll, az egyik Veronika kendõjével. Rátét Mária-névvel, kerubfejes felhõcsomók és sugárkéve közt. Szép, de túlzsúfolt munka, a hagyomány szerint Domonkos fráter készítette, 1740. körül. Kép: Szent Domonkos átveszi a rózsafüzért. Jó minõségû barokk kép, talán Schaller Istvántól. Lunettakép: SzentPéter vértanú . 2. Az északi oldalon az 1-sel átellenben : Szent Vince-oltár. Meglehetõsen egyezik is azzal, de még gazdagabb díszítésû. Az alsó építményben aranyozott fonálindák. A szobrok : Szent Rozália, István király, György és Ágnes, erõsen átfestettek. A rátétben a volután rácsos és virágos dísz. A felsõ álló angyalok helyett a lunettakép mentén Magdolna és Péter alakjai, a lunettakép alatt két voluta. Az építmény legmagasabb részén kerubok és felhõk közt nagy, aranyozott szív. Oltárkép: ferreri Szent Vince halottat támaszt fel. Egy szinte manierisztikus, ülõ nõi alak elõfordul Dorfmeister apostolciklusán, amely a szombathelyi püspöki palotában van. Osztrák mester jó munkája: A predellakép gyenge újabbkori kép : Krisztus szent szíve, 1890 körül, a lunettakép Piéta, alatta kartusban : En Ae Sn 1742. 3., 4. A déli és északi oldalon, a bejárat Felé : Szent Kereszt- és Sienai Szent Katalin-oltár. Azonos felépítésben. Szarkofág idõmú stípes. Volutákkal beszegett; hullámos zárású oltárfal rácsos dísszel, szélén két angyalka ül. Az oltárkép felett kettõs címer. Legfelül a baloldali oltáron pelikán, a jobboldalin kereszt valószínûleg újbarokk munkák, 1880. körül. Oltárképek. Baloldalt : feszület. Szép munka a XVIII. század második felébõl. Predellakép : Tisztítótuz. XVIII. század ? Jobboldalt : Szent Katalin töviskoronázása. Jelzése: Jos Kessler pinxit Wien 1874., közepes minoségû. Predellakép : Mária szüleivel, valószínûleg Kesslertol: Szószék. Zöldre márványozott, erõsen aranyozott fa. Szabálytalan alakú talp volutákkal és egy angyallal. Hullámos zárású ajtó, felette angyal ül. Az ajtót a szószékkel a mellvéd meghosszabbítása köti össze, ezen két kartus, az egyiken keresztelés jelenete, a másikon két domonkos szent. A mellvéden egy domonkos szent ül, továbbá három angyal, talán Szent János fejével, és Szent Dómonkos, monstranciát és Mária-szobrot tartva. A hátsó fal szabadon alakított volutás félpillérek közt homorú, aranyozott, rácsos kartussal. Hullámos peremû hangvetõ csipkeszérû, bojtos szegéllyel, tagolt kupoláján angyalok és ferreri Szent Vince szárnyas alakja karddal. Jó, de túlzsúfolt munka, a hagyomány szerint Domonkos frátertõl, 1740. körül. Gyóntatószékek. l. Hullámos peremû, elülsõ falát négy szabadon formált félpillér három részre osztja ; mellvédjén medaillonos dísz, a kivágást fent két voluta zárja le. Volutákkal bészegett kupola Nep. Szent János szobrával: Jó munka, a XVIII. század második felébõl. 2. Két dúccal körülvett mellvéd, a nyílást fent két voluta zárja le. Egyszerûbb munka, a XVIII. századból. Padok. Tíz pár. Lendületesen kivágott oldalfal, betéte, mintegy félpillér, követi a vonalát. A felsõ lezáráson három esztergályozott, vájolt gömb: A mellvéden egyszerû táblák; a könyöklõn két esztergályozott gömb. Jó munka, 1750. körül. Sekrestyeszekrények: 1. Alsó rész három kétszárnyú ajtóval, ezeken szabálytalan alakú mezõk. A felsõ rész oldalt volutásan kivágott konzolokon, kétoldalt három-három ajtó korintuszi félpiltérecskék között, felettük párkány, amely a középen ívesen felemelkedik egy nagyobb ajtó felett, , ezen faragott felhõ, kereszt és színezett corpus van. Volutás, rokokó díszes lezárás. Az egész szekrény pereme hullámvonalas. Jó asztalosmunka, 1750. körül. 2. Hasonló darab, középrész nélkül, alul kétszárnyas ajtó, felül öt ajtó. Lavabo. (A sekrestyében). Fa. Háromrészes. A szélsõ részek egyajtósak, korintuszí félpillérek közt, felettük párkány, amely a középen felhajlik és félkupolát alkot a mosdó felett. Az egész darab lezárása hullámos. Jó asztalosmunka, 1750. körül.

F e l s z e r e l é s : Ezüst kelyhek. Aranyozottak, trÎbeltek. 1. Hullámos peremû, tagolt talp, boltozatán három medaillon Krisztus kínvallatásának jelvényeivel, rózsacsokros fonáldísszel ; háromoldalú nódusz volutás medaillonokkal ; vonaldísszel áttört kosár, három medaillonban Judás Thaddaeus, Szent Domonkos és Vínce képével. Városjegye hiányzik; mesterjegye elmosódott G C háromlevelû lóhere alakban. Magassága 23 cm. Jó munka, a XVIII. század elsõ felébõl. 2. Hullámos peremû talp, három rózsadíszes bordával és kalászos medaillonnal, háromoldalú díszvázaszerû, szõlõdíszes nódusz. Kosarán kalászos rokokó díszek közt szõlõs medaillonok. Jegyei nincsenek. Magassága 20 cm. Jó munka, a XVIII. század második felébõl 3. Kiegészített. Hullámos peremû talp, boltozatán virágos, volutás és rokokó díszek, háromoldalas díszváza idõmú nódusz, új, sima kuppa. Jegyek nélkül. Magassága 25 cm. Jó munka, 1750.körül. Monstrancia. Trébelt, aranyozott réz. Hosszúkás, tagolt peremû talp, boltozatát szõlõszes bordák négy részre osztják : medaillonok emailképekkel : Utolsó vacsora, Kálvária, Feltámadás, Mennybemenetel. Vánkosszerû tagból kiemelkedõ száron tömött nódusz szõlõdísszel (?), ovális ostyaház fonalas dísszel, kétoldalt térdeplõ angyalok, fent az Atyaisten, lent a galamb; ezüstözött szõlõlevelek és aranyozott sugárkéve veszik körül. Magassága 64 cm: Újbarokk, 1870. körül.

Vissza