SZÍNHÁZ UTCA

Színház utca-a Lackner K.u. indulásánál


J e l l e g e : Hosszú, nem egészen egyenes utca, általában. emeletes házakkal.

T ö r t é n e t e : A XVIII. azázad vége felé megkezdõdött a belsõ városfal és az Ógabona tér külsö házsora közt a vársík beépítése. Elõször a piac felé esõ rész épült ki a várfal mentén, majd az új házsor és az Ógabona tér közé iktattak keskeny házakat, sûrûn voltak azonban köztük átjárók, amelyek ma nagyrészt eltûntek már. 1840 táján kb. az ev. templom vonaláig földszintes és emeletes házakkal épült be az új utca, amelyet azonban még a Várkerülethez számítottak. Ugyancsak 1840. táján építette be a várárok további részét Hild Ferdinánd. Lassanként a túlsó sor közeibe is házakat iktattak és a korábbi kisebb, klasszicista épületek sorába romantikus bérházak ia kerültek.

Színház utca-a 8-as számmal szemben a páratlan oldal

Színház u. 8.


SZÍNHAZ UTCA 10. Krafka-ház

J e l l e g e : Zártsorú, udvar nélküli, egyemeletes késõbarokk lakóház, hátsó homlokzata az Ógabona tér felé néz.

T ö r t é n e t e : A telek a XVIII. század utolsó negyedében Turba József, majd Eigner Reichard kõfaragók birtokában volt. Az utóbbi 1779-ben kapott engedélyt a városi tanácstól, hogy a jelenlegi házat felépítse (Tjk 124.). A ház kõfaragó munkái tehát Eignertõl származnak. 1944-45-ben ázonban az épületnek éppen a külsö azobrászati díszei szenvedtek legtöbbet.

K ü l s õ : Héttengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le; a két szintet hat, copf díszítésû korintuszi félpillér fogja össze. A középtengelyben páros, rozettás konzolon nyitott erkély körökben feloldott, kovácsolt vaskorláttal (1944-45-ben elpusztult). Az erkélyajtó két konzolos fejezetû lizéna közt. Felette kia attika, a rajta levõ két puttó és meanderes fülû kõváza 1944-45-ben elpusztult. Az emeleti ablakok könyöklõpárkánya két konzolon, ezek közt cseppes díszû táblák. A földszinti ablakok szemöldökpárkányát három konzol tartja. A középtengelyben köríves bejáró, kettõs lizénák közt, faragott ajtószárnyak, vasgombokkal. Az Ógabona téri homlokzat egyszerû; nyolctengelyes, az utolsó négy tengely magasabb. Az emelet négy elsõ ablaka könyöklõpárkányos, a máaik négy egyenes azemöldökpárkányos. Az ötödik tengelyben kosáríves ajtó rozettás zárókõvel.

B e l s õ : Sík mennyezetû folyosó a két ajtó közt, egykarú kõlépcsõ, kõkorlátja egymásba font körökbõl, az elején kis fekvõ oroszlán.

 

Színház u. 12.

Színház u. 14.

Színház u. 16.

Színház u. 18.


SZÍNHÁZ UTCA 19.

J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, földszintes, klasszicista lakóház.

T ö r t é n e t e : Eigner Reichardt kõfaragóé és leszármazottaió volt a ház 1813-ig. A XIX. azázad elején épült.

K ü l s õ : Négytengelyes homlokzatát kétszeres fõpárkány zárja le. Kváderezett falsík. Az utolsó tengelyben szegmensivû kapu. A kõkeretes ablakok felett klasszicista díszû egyenes szemöldökpárkány.

B e l s õ : kapualja : sík mennyezetû.


SZfNHAZ UTCA 21.

J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, egyemeletes jelentékeny klasszicista homlokzatú lakóház.

T ö r t é n e t e : 1816. július 8-án Dangl Lipót szalagárus, mint újonnan épült házát említi, amikor szomszédos házát Fuchs András szabónak eladja.

K ü l s õ : Öttengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett tagolt övpárkány. Az elsõ emelet középtengelyében téglány alakú nagyobb mélyedés két toszkán oszlop közt, felettük oromzat, a fülke elõtt klasszicizáló, de már romantikus elemeket is mutató vaskorlát. A fülkemélyedés hátsó falán kõdombormû : halászó puttók, mögöttük naplemente (vagy napkelte?). Az emeleti ablakok mélyített keretben, amely fent a dombormûvet és lent a táblás díszt fogja közre. A dombormûvek a négy évszakot jelenítik meg, valószínûleg attól a mestertõl valók, aki a Rákóczi utca 39. számú házon is dolgozott. Igen jó munkák, 1815. körül. A földszinten egyszerû kapu a középsõ tengelyben. Az ablakok mélyített félkörös mezõben, felettük legyezõs dísz.

B e l s õ : kapualja : sík mennyezetû. Az udvaron a bal- és a hátsó szárny földszintesek.

J e l l e g e : Zártsorú, L alakú beépítésû, egyemeletes, klasszicista épület, amelyet a XIX. század utolsó negyedében eklektikusan átalakítottak. Kútszobor az udvarban. Szélés, kettõs talapzaton ülõ halászleány. Jó minõségû kõfaragó munka, 1840. körül.

 

Színház u. 21.

Színház u. 22.

Színház u. 25-27. volt Színház u-i iskola, most bíróság
Színház u. 25-27. az Evangélikus Templom hátsó homlokzata
Színház u. 25-27. volt Színház u-i iskola, most bíróság

Színház u. 31.homlokzat
Színház u. 31.udvar


SZÍNHAZ UTCA 32.

J e l l e g e : Zártsorú, három oldalán szabad, kis udvaros; copf stílusú lakóház a Színház utca és Petõfi tér sarkán.

T ö r t é n e t e : 1794-ben Neumayer Lõrinc kéri a vároatól a mai épület telkét, a város árverésre bocsátja és az építõmester meg is szerzi (Tjk 146.). 1797-ben a telek mellett álló régebbi házát eladja és ekkor a szerzõdés megemlíti, hogy ez az épület Neumayer újonnan épített háza mellett áll.

K ü l s õ : fõhomlokzata (a színház felé) héttengelyes, háromrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett övpárkány. A második és harnnadik, valamint az ötödik és hatodik tengelyben rizalit, ezek emeleti ablakai alatt csipkézett tábladísz, felette fonat, a többi ablak alatt és felett tábladísz; egyenes szemöldökpárkány, amely felett a fõpárkány alsó része kigolyvásodik. Minden ablak alatt könyöklõpárkány. A földszint kváderezett, az ötödik tengelyben szegmensívû bejáró; hasonló a következõ tengelyben is, de elfalazott. Ablakai felett a rizalitban csipkézett tábladísz. A Színház utcai homlokzát négytengelyes, bejárója nincs, a két középsõ tengelyben rizalit, az ablakok kiképzése a fõhomlokzattal azonos. Az Ógabona tér felé öttengelyes homlokzat, háromtengelyes középrizalittal, kõkeretes ablakok, a rizalitban az emeleten könyöklõpárkánnyal, alatta táblás dísszel, továbbá egyenes szemöldökpárkánnyal, a földszinten ez utóbbi nélkül.

B e l s õ : Bejárati folyosója sík mennyezetu.


SZÍNHÁZ UTCA 33.
Színház u. 33. udvar


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, kétemeletes klasszicista bérház.

T ö r t é n e t e : 1845. december 10-ón vásárolta a telket Schneider Jakab a várostól, 1848-ban csõdtömegébõl Ritter Lipót vette meg. A szerzodés szerint a ház még nem volt teljesen készen, Ritter hamarosan befejeztette az építést, amire a kapu üvegébe beégetett, a bombázáakor összetört 1848-as évszám is utalt. Valóazínûleg Hild Ferdinánd volt a tervezõje.

K ü l s õ : Kilenctengelyes. homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le, a földszint felett övpárkány, Háromtengelyes középrizalit oromzattal és korintuszi félpillérekkel. Mindkét emeleten egyenes szemöldökpárkányos ablakok, az elsõn konzolok tartják a párkányt, a könyöklõpárkány alatt pedig romantikus díszû stukkós kötény van. Az elsõ emelet középtengelyében három konzolon nyitott erkély vaskorláttal. Alatta félköríves záródású kapu.

B e l s õ : kapualja : alacsony ívelésû dongaboltozat. Az épület belseje 1910. körül teljesen átépült.

 


Vissza