Szent György u. 5. "Prépost ház"
J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, kétemeletes barokk lakóház.
T ö r t é n e t e : A XVII. század derekán a Nádasdyaké, majd Esterházy Pál ajándékából a jezsuitáké lett. A rend felõszlatása után 1780-ban beiktatott káptalan prépostjának lakása volt, innen hagyományos elnevezése. Mai alakját nyilván a jezsuiták birtoklásának elején kapta, mikor azok a Belvárosba költöztek a XVI. század utolsó negyedében és egyúttal a Szent György templomot ia átalakították. Erre vall az ia, hogy a templomból eltávolított protestáns sírkövek közül Lackner Kriatóf márványemlékének egy darabját e házban használták fel küszöbnek, mely töredék 1910 táján lett ismeretes és került a Liszt Ferenc Múzeumba. 1788- ban eladáa útján világi tulajdonba jut a ház. 1806-ig arisztokratáké volt (Auersperg, Meskó), késõbb nemeai családoké (Bogovics, Dõry), majd 1835-tõl fogva a Thirring-családé.
K ü l s õ : Négytengelyes homlokzata tagozott párkány nélkül, homorú átmenettel kapcaolódik a tetõszerkezethez. Vízszintes tagolás nincs. Az ablakok kõkeretesek. A padláskiépítésen két fekvõ, szögletes, alacsony ablak. A második emeleten valamennyi ablak egyenes szemöldökpárkánya alatt friz kettõs volutával és gyümökscsoporttal, az ikerablak felett még torzpofa is. Az elsõ emeleten vékony könyöklõ, erõs konzolon, oldalt kukucskálók. A földszinten kapu a második tengelyben : toszkán félpilléreken kosárív, zárókõ helyett torzpofa ; keretelés toszkán félpillérekkel, amelyek háromrészes párkányt tartanak, ennek frizében volutás indák, a középen valószínûleg apokrif 1644-es évszám. A mezõket gyöngyös fonáldísz tölti ki.
B e l s õ: kapualja : keresztboltozatos. Az udvari hátsó szárny nem tartozik a házhoz, hanem a szomszédos káptalanházból nyúlik át.
Szent György u. 5. "Prépost ház" kapuja
