MÁRIA-OSZLOP
J e l l e g e : Az érdekea barokk emlékmû erõaen
hasonlít mintaképeihez, a müncheni és a bécai
Máriaoazlopokhoz. Dombormuvei featõ tervezore vallanak, valóþzínuleg
Schletterer Jakab kivitelezte azokat, akinek e munkáját korabeli
életrajza is említi részletezés nélkül
(Schoen Arnold közlése).
T ö r t é n e t e : A mai Mária-oszlop helyén kút
állott. Közeli szomszédja volt a pellengér, amely
már az 1625-ös koronázás emlékére vert
érmen is a piacon áll. Id. Stornó Ferenc 1853- ból
való vázlatkönyve képben is megörökíti,
késõgótikusnak látszik, Stornó jelzése
szerint 1250-bol való volt(!) Az említett kutat 1719-ben létesítették.
A városnak egy ismeretlen szerzõjû, XVIII. század
elejérõl származó leírásában
is olvashatni róla.(Gamauf: IX, 295.) A Városi számadáskönyvben
1719-bol szerepelnek az idevágó tételek. Többször
elhozatják Bécsújhelyrõl a harangöntõt
(ez idõben Löw Miklós dolgozik ott), a kútmestert
(22., 35. tétel), sot egy szobrászt is. Nem valóazínûtlen,
hogy e mû kedvéért hozatták el kétszer Kismartonból
a híres kálvária tervezojét, Félix frátert
és az odavaló szobrászt (25., 33. tétel). Szerepelnek
a rákosi bánya kõtöröi is, akik. segítettek
a kúthoz kõanyagot kiemelni. 1744- ben a kút amely a leírás
szerint szökõkút, valójában azonban csak állandóan
folyó csõkút, felmondta a szolgálatot. 1744. február
25-én a községi ülésen a katolikus konvent kéréssel
állt elõ : Indem der Rohr brun auf den Platz ruinirt und unbrauchbar,
dahero haben die H. katholischen sich angemeldet, dass sie eine Statuam auf
das selbe Omth erbauen wohlen, ob also E. E. Gemeinde dieses gestatte. A községnek
nincs ellenvetése a tervvel szemben, s ezt azzal indokolja, hogy a dologbÙl
a községnek költsége nem származik. A konvent
számadáskönyvében a 31. lapon 1744-rõl ez áll
: 1746. május 20-án a községi ülés felszólítja
a tanácsot, hogy mivel a pellengér közel van az új
oszlophoz, eszközölje eltávolítását, ami
még ez évben megtörtént és az akkori Szénapiacon
(ma a Várkerület és Ötvös utca sarka), a számadáskönyv
szerint, Krausz Mária kõfaragó 112 forintért új
pellengért állított fel (wegen den neuen Pmangér),
lehet azonban, hogy a régi részeibõl. Ez a pellengér
1803-ban kikerült a mai Magyar kaputól balra, ott késõbb
nyoma veszett. A Mária-oszlopot az idõjárás viszontagságai
kikezdték, már 1900 körül az oszloptörzset ki kellett
cserélni, dombormûvei erõsen sérültek.
L e í r á s a : Nyolc lépcsõ vezet fel az emelvényhez, amelyet nyolc kõdúc vesz körül. Tagolt talapzat felett hasábszerû rész következik, volutás és pikkelyes fejezetû félpillérekkel, amelyek kiugranak a sarkok elé. Magát a sarkot két szabadon formált fejezetû félpillér tölti ki, a belsõk volutás és kagylós lezárást tartanak, amelybol füzér csüng alá. Az így támadt mezõben fent dombormû van lekerekített sarkokkal, az alsó perembe egy kagyló nyúlik be. Szélesen kinyíló hátterû ábrázolások : Angyali üdvözlet, Erzsébet és Mária találkozása, a Pásztorok imádása, Jézus a templomban: Az utóbbiból már alig látszik valami. Jö faragások. A sarkain kiugró félpilléreken angyalkák vaslámpással. Magas hasáb, fekete alapon elmosódott feliratok a szobormû létesítésérõl, majd magas, barázdált törzsû korintuszi oszlop a Boldogasszony alakjával.
