MÁRIA-OSZLOP





J e l l e g e : Az érdekea barokk emlékmû erõaen hasonlít mintaképeihez, a müncheni és a bécai Máriaoazlopokhoz. Dombormuvei featõ tervezore vallanak, való■zínuleg Schletterer Jakab kivitelezte azokat, akinek e munkáját korabeli életrajza is említi részletezés nélkül (Schoen Arnold közlése).

T ö r t é n e t e : A mai Mária-oszlop helyén kút állott. Közeli szomszédja volt a pellengér, amely már az 1625-ös koronázás emlékére vert érmen is a piacon áll. Id. Stornó Ferenc 1853- ból való vázlatkönyve képben is megörökíti, késõgótikusnak látszik, Stornó jelzése szerint 1250-bol való volt(!) Az említett kutat 1719-ben létesítették. A városnak egy ismeretlen szerzõjû, XVIII. század elejérõl származó leírásában is olvashatni róla.(Gamauf: IX, 295.) A Városi számadáskönyvben 1719-bol szerepelnek az idevágó tételek. Többször elhozatják Bécsújhelyrõl a harangöntõt (ez idõben Löw Miklós dolgozik ott), a kútmestert (22., 35. tétel), sot egy szobrászt is. Nem valóazínûtlen, hogy e mû kedvéért hozatták el kétszer Kismartonból a híres kálvária tervezojét, Félix frátert és az odavaló szobrászt (25., 33. tétel). Szerepelnek a rákosi bánya kõtöröi is, akik. segítettek a kúthoz kõanyagot kiemelni. 1744- ben a kút amely a leírás szerint szökõkút, valójában azonban csak állandóan folyó csõkút, felmondta a szolgálatot. 1744. február 25-én a községi ülésen a katolikus konvent kéréssel állt elõ : Indem der Rohr brun auf den Platz ruinirt und unbrauchbar, dahero haben die H. katholischen sich angemeldet, dass sie eine Statuam auf das selbe Omth erbauen wohlen, ob also E. E. Gemeinde dieses gestatte. A községnek nincs ellenvetése a tervvel szemben, s ezt azzal indokolja, hogy a dologb┘l a községnek költsége nem származik. A konvent számadáskönyvében a 31. lapon 1744-rõl ez áll : 1746. május 20-án a községi ülés felszólítja a tanácsot, hogy mivel a pellengér közel van az új oszlophoz, eszközölje eltávolítását, ami még ez évben megtörtént és az akkori Szénapiacon (ma a Várkerület és Ötvös utca sarka), a számadáskönyv szerint, Krausz Mária kõfaragó 112 forintért új pellengért állított fel (wegen den neuen Pmangér), lehet azonban, hogy a régi részeibõl. Ez a pellengér 1803-ban kikerült a mai Magyar kaputól balra, ott késõbb nyoma veszett. A Mária-oszlopot az idõjárás viszontagságai kikezdték, már 1900 körül az oszloptörzset ki kellett cserélni, dombormûvei erõsen sérültek.

L e í r á s a : Nyolc lépcsõ vezet fel az emelvényhez, amelyet nyolc kõdúc vesz körül. Tagolt talapzat felett hasábszerû rész következik, volutás és pikkelyes fejezetû félpillérekkel, amelyek kiugranak a sarkok elé. Magát a sarkot két szabadon formált fejezetû félpillér tölti ki, a belsõk volutás és kagylós lezárást tartanak, amelybol füzér csüng alá. Az így támadt mezõben fent dombormû van lekerekített sarkokkal, az alsó perembe egy kagyló nyúlik be. Szélesen kinyíló hátterû ábrázolások : Angyali üdvözlet, Erzsébet és Mária találkozása, a Pásztorok imádása, Jézus a templomban: Az utóbbiból már alig látszik valami. Jö faragások. A sarkain kiugró félpilléreken angyalkák vaslámpással. Magas hasáb, fekete alapon elmosódott feliratok a szobormû létesítésérõl, majd magas, barázdált törzsû korintuszi oszlop a Boldogasszony alakjával.

 

Mária-szobor dombormû 1.

Mária-szobor dombormû 2.

Mária-szobor dombormû 3.

Mária-szobor dombormû 4.

 

 

Vissza