HÁTSÓ-KAPU

Hátsókapu a Várkerület felõl
A Várkerület északi saroképülete a Hátsókapu felõl


J e l l e g e : Kétszer megtört vonalú szûk utca.

T ö r t é n e t e : A belváros hátsó kapuját 1394-ben említi egy vámszabály (Sopron monographiája.II, l.). Környékénék beépítése a XVIII. század elején kezdõdött meg. Az 1686- 87-es adóösszeírás nem említi azt a házat, amely 1911-ben már Sauheitl Mátyás szabóé volt és amely a Szcnt György utca házaihoz csatlakozott. Ez a ház tehát 1686. és 1711. közt épült. Késöbb is iparosoké volt, így 1750-ben Ritter András ötvösé, kinek örököseitõl Jenák Zsigmond kifõzõ vette meg 1763-ban. Az utóbbi özvegyének hitelezõitõl 1779-ben Csákly Mihály lakatos szerezte meg, végül 1798-ban ennek vejéé, Hasenauer Márton ácsé lett. Késõbb eladta ugyan a házat, de 1814-ben ismét megvásárolta. 1773-ban Herbst patikus a kapun kívül felépíttette a ma 3-as számú patikaházat, õ vagy Anterich Mihály nevû utóda nyilván a várfalon túl, a Belvárosban is terjeszkedett vagy közvetlen a várfalon innen is szerzett egy kis telket, ezt 1794. I. 24-én megvette Csákly és késõbb ez is Hasenauer birtokába jutott. Kívülrõl a kapuhoz tartozott a városi örség szobája. Ezt 1782. november 8án elárverezték és a Zöld-ház tulajdonosa, Mártonyi István vette meg 491 ft-ért (Petz Daniel rónikája. 1778-1839. Sopron 1940, 17.). Ebbõl fejlõdött ki a mái 6-os számú kétemeletes L alakú ház. A várfalon kívül a Zöld-ház oldalán levõ telket 1782-ben vette meg a várostól Zoller Ferenc órás. valószínûleg õ nevezte el felépített házát Semproniusról, a római város elképzelt alapítójáról, sõt a házon még az 1870-es évek táján is volt egy festett tábla Sempronius emlékezetére (Liszt Ferenc Múzeum). A házat átmenetileg Mártonyiék is birtokolták, dc 1813-ban a fal mindkét oldalán álló kis házaikat elárvereztették. A Sempronius-ház ma a 4-es számú ház, korábban itt volt a Rókalyuk vendéglõ. 1816-ban jelentette Hasenauer Márton a tanácsnak, hogy megszerezvén a várfalon túlesõ Schneider- házat is, összes házai helyén egy nagy bérházat kíván építeni, amelyhez szüksége van a Belvárosban levõ õrházra és a kapura és tornyára, miket is a város átengedett neki. Az építkezés azonban nem kezdödött meg, bár sokszor sürgette a város. 1819-ben a sürgetés a torony mellett kaput is emleget. 1820-ban újabb halasztást kap a munka megkezdésére az építési vállalkozó az év Szent Mihály napjáig. A mai 6-os számú ház akkori gazdájának, Dietsch Lipótnak beadványából kiderül, hogy 1821. elején tényleg elkezdõdött a tornyos kapu bontása, õ ugyanis felajánlaná háza egy részét az utca szélesítésére. A tanács azonban nem fogadja el, mert sem a hely csinosodása; sem a szemnek jólesõ szimmetria (eine in die Augen fallende Symetrie), sem elõnyös és hasznos utcabõvülés nem keletkeznék . A kapu túlsó oldalán a mai 4-es számú ház akkori tulajdonosa, Schmidler János panaszolja a tanácsnak, hogy a kapufal rombolásával kettõs bejárata elvesztette fedezetét és ki van téve esõnek, szélnek, a torony lerõmbolásával pedig a tetõzet elülsõ része lett nyitott. A tanács szerint Hasenauert nem lehet kötelezni a tetõ javítására, mert csak a bontási anyagot vette meg. A Zöld-ház kertje is veszélyben forgott, mert a torony sarka érintkezett a Zöld-házzal, lerõmbolásakor itt is szabaddá vált a tetõ. Schmidlert kötelezte a tanács, hogy házát ablakkal, ajtóval lássa el, Hasenauer rendezze a dolgot a Schmidler-háznál és végre kezdje el az építkezést, miután még egy fülkét (Nitsche) lebontott . Hasenauer ismét fogadkozik, hogy 1822-ben az új ház egyik, 1823-ban a másik részét elkészítteti. De 1822 elején is csak húzza-halasztja a dolgot, kéri a Zöld-ház és a Schmidler-ház közt levõ helyet, addig nem kezdheti meg a Hátsókapu szépítésére és hasznára szolgáló új épületet. A kamara szerint Hasenauert illeti a hely. Most aztán gyorsan indul az új építkezés. 1823. október 19-én már Hasenauer kéri az építési bizottságot a kész részek megtekintésére . Hasenauer közben megalkudott a Zöld-ház tulajdonosával, Ihász Imrével is hogy a kaputól jobbra esõ várfal felsõ része legyen Ihászé, õ maga a fal alsó részén boltot akart létesíteni és ebbõl a célból az Ihász birtokában levõ falrészbõl is kívánt három ölnyit. A fal azónban nem nagyon bírta a kísérleteket. így miközben a nagy bérház is elkészült, 1826-ban új szerzõdést kötöttek ; lent Hasenauer épített két bolthelyiséget, az emeletet pedig a Zöld-házhoz idomítva építették ki. A terveket Hasenauer Márton hasonló nevû épitész fia készítette. Így tünt el végleg a Hátsókapu, csak a neve maradt fenn. 1896-ban a 8-as számú ház egykori tulajdonosáról, Müller Paulinról nevezték el, mig 1945. után ismét visszatértek az õsi névre.



HÁTSÓ-KAPU 1.


J e l l e g e : Zártsorú, kétemeletes, klaaazicista homlokzatú bérház, T alakú beépítéssel (rövid szárak).

T ö r t é n e t e : l8l6-ban Hasenauer Márton ács kéri a várostól, hogy tervezett nagy háza építéséhez adja oda a Hátsó-kaput A tanáce elfogadja az ajánlat és csak annyi kártalanítást kér, hogy abból új õrházikót lehessen építeni. A kivitel azonban gyakori sürgetések ellenére a rossz gazdasági viszonyok miatt 1821-ig elmaradt. 1821-ben a bontáskor két zsidó feliratos követ is találtak. A tanács kikötése, hogy a köveket Hasenauer új háza falába beillessze, nem teljesedett. 1823-25 közt elkészült Sopron elsõ bérháza. Az építtetõ fia, Hasenauer Márton tervezte. 1826-ban kövezetet raktak elõtte.

K ü l s õ : Kétszer megtört, tizenöt tengelyes, enyhe középrizalitos homlokzatát részben egyrészes, részben, a rizalit felett, konzolos fõpárkány zárja le. A földszint felett golyvás övpárkány. A máaodik emeleten az ablakok konzolos könyöklõpárkányosak, az elsõ emelet ablakai felétt konzólos orom. kapu az ötödik tengelyben : kváderes pilléreken zárókõvel ; vasrács, régebben M H betukkel (Martin Hasenauer). Mai homlokzatának földszinti része elbontott ; az egykori állapot szerint íves vállpárkányos ablakkeretek voltak.

B e l s ó : kapualja : négy caehsüveggel boltozott.


HÁTSÓ-KAPU 2. Zöld-ház


J e l l e g c : Zárt sorban beépített, középkori eredetû; egyemeletes barokk lakóház, a Szent György utca és Hátsó-kapu sarkán, kis udvarral, bástyakerttel.

T ö r t é n e t e : A középkorban legalább két ház állt a mai barokk épület helyén, melyeknek különbözõ maradványai kerültek elõ 1954-ben Riedlmayer Gyula építész kutatásai során. Az emelet gótikus ablakai arra vallanak, hogy a háznak a XV-XVI. században is emeletesnek kellett lennie ; az egyik kéményen a padlás terében felírás: 1549 D. A. A nagy tûz után kapta a ház erkélyeit, loggiáit, stukkóit és így az 1681-es országgyûléskor itt ülésezhetett a fõrendi ház. Ekkor az Artner család birtokolta, késõbb is patrícius családoké (Steiner, Reichenhaller). A XVIII. század második felében kerül a homlokzatra a lizénatagolás. 1774- ben tunik fel a telekkönyvben a Mártonyi-család neve. E házban született Mártonyi Károly, a gázálarc feltalálója (1783). 1817-ben e családtól vette meg Ihász Imre, lészármazottaié volt 1952-ig. 1822-ben Ihász megvette a Hátsó-kapu lebontásakor a ház mellett szabaddá vált városfalat és azon elõször kertet létesített, majd amikor a várfal alsó részét bolttá alakították át, és az összedûléssel fenyegetett, a lebontott várfalrész helyére épült új földszintes házra emeletet építtetett (családi iratok, szerzõdések a Caesar-családnál a házban).1944-45-ben az épület nagy kárt szenvedett, az elsõ tengelyben levõ emeleti, keskeny, zárt, szögletes erkély lezuhant.

K ü l s õ : Hattengelyes fõhomlokzatát egyrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett falsáv. Az emeleten lizénatagolás. Az elsõ tengelyben volt erkélybõl csak egy konzol maradt meg. Helyére 1945. után hármas ablak került, a régi ablakok alatt szõnyegszerû bojtos kötény, felettük egyenes azemöldökpárkány ; a kapu felett ikerablak. Hengeres, zárt sarokerkély, lapos, dísszel az alapján, két erõs volutás és pikkelyes díszû konzolon ; négy ablakkal, amelyek alatt könyöklõpárkány fut és felettük egyenes azemöldökpárkány húzódik. Földszintjét elrontják az újabb boltajtók és ablakok. Három régi kõkerétes ablak, az elsõ tengelyben ikerablak. kapu az ötödik tengelyben : toszkán pilléren tagolt kosárív zárókõvel, keretelés : a pillérbõl kinõtt hasonló félpillérrel és párkánnyal, amely felett fekvõ voluták vannak gömbbel. A Szent György utcai homlokzat azintjeinek tengelyei nem egyezõk. Az emeleten háromtengelyes, középütt ikerablak, a földszinten négytengelyes, egyébként minden a fõhomlokzattal egyezõ. Az 1822-ben épült toldalék. emelete háromtengelyes, kiképzése a fõhomlokzathoz igazodik. Riedlmayer Gyula kutatásai során elõkerült a középkori sarokarmirozás, az erkély két oldalán egy-egy azögletea ablaknyílás, a Szent György utca oldalán az utolsó két ablak tengelyben az emeleten egy hosszabb, szögletes ablak, továbbá a földszintjén a Hátsó-kapu felé két szegmensíves záródású (üzlet-)ablak, amelyeknek tagozatai a saroknál átmetszõdnek. A régi középkori fõpárkánynak egyetlen nagy horonytagú párkányköve és tetõszerkezetének mintegy 60 fokos hajlásszöge megállapítható a Szent György utcai tûzfalon, az egykori Gyóni-ház felõl.

B e l s õ : kapualja : dongaboltozatos. Mayer Gyula kutatásai nyomán elõkerült a jobb oldalon hármas középkori fülke, egyszerû élszedett íves záródísszel . Az udvar felé csúcsíves ajtó kõkerete. A baloldali falba illesztett emléktáblaa S M 1775 (Stephanus Mártony). Az údvaron kétoldalt három-három befalazott árkád, amelynek mellvédje a Szent György utca 22. és a Templom utca 12. számú házak udvarában levõ mellvéd tagolásával egyezõ és amelyet itt - Riedlmayer Gyula megállapítása szerint - sgraffittó díszített. Az utcai emeleti szobákban több helyiségben van stukkós mennyezet, valószínûleg Conti Pietró Antonió munkái 1680-1700. körül. A sarokszobában : a középen hatalmas ovális keret, a négy oldal mentén kagyló, a sarokban begöngyölt peremû kartus volutákkal és akantuszlevelekkel. Térkitöltése indákkal ; az erkély felett leveles indák. A szomszéd szobában (a Várkerület irányában) hosszúkás középsõ mezõ, a sarokban és az oldalak mellett ovális kartusok volutákkal. E szobában 1910. táján falfestmények kerültek elõ, de átmázolták õket. Állítólag keleti ruhás, nagy alakok voltak ; megmaradt egy kis részlet : török ruhás alak kertben, a háttérben vár ; erõsen átfestett. Talán a XVIII. század végérõl: elõszoba : kerek stukkókeret a mennyezeEen.


HÁTSÓ-KAPU 3. Hajdani patikaház

J e l l e g e : Három oldalán szabad, körülépített kis udvarú egyemeletes lakóház, két rokokó díszes ée egy koraklasszicista homlokzattal, a Várkerület és Hátsó-kapu sarkán.

T ö r t é n e t e : 1773-ban építtette Herbst János patikus mint az Arany korona gyógyszertárat. Ekkor nyilván csak a Várkerület felé nézõ homlokzat és a Hátsó-kapuban hozzá csatlakozó rész épült ki, a Belváros felé esõ homlokzat csak a XVIII. század utolsó éveiben készülhetett. 1866-bán a patika néhány házzal odább költözött a mai Várkerületon ; a házat magát Gruber Alajos üveges vette meg; aki késõbb Vermes néven mint üvegfestõ volt ismeretes. 1930 táján a házban bank létesült, és a földszintet átalakítottak.

K ü l s õ : Héttengelyes fõhomlokzatát egyrészes fõpárkány zárja le. Lizénatagolás, kõkeretes ablakok; alattuk egynek kivétélével rokokó kötény, felettük a legkülönbözobb rokokó díszek. A lekerekített sarkon kis fülkében Nep. Szent János szobrocskája (1773). A földszint hat tengelyébõl csak a harmadik és negyedik tartotta meg eredeti alakját egy rokokó díszes ablakkal és egy kõkeretelésu, záróköves ajtóval, mely felett trapéz alakú nyílás és ívben felemelt szemöldökpárkány van. A sarkot a legutóbbi átalakítás során két körívvel kinyitották a földszinten. A Várkerületra nézõ homlokzatának emeletén lizénatagolás, öt tengely. Az elsõ ablak vak, a többi, mint a fõhomlokzaton. A földszint négytengelyes : kõkeretes ablakok rokokót utánzó díszekkel. A Belváros felé nézõ öttengelyes homlokzatát hármas fõpárkány zárja le, középen háromtengelyes rizalit, melyet az emeleten két-két kváderezett lizéna keretel be ; kõkeretes ablakok, alattuk táblák, felettük mezõ, a rizalitban dombormûves vázával és dísszel, a szélsõ ablakok felett nõi alakkal és dísszel. A földszinten két eredeti kõkeretes ablak között szögletes zárású ajtó, egyébként vakablak és újabb boltajtó.

B e l s õ : A Várkerületi rész emeletén stukkókeretes mennyezet a XVIII. század végérõl.

 

Hátsókapu 4.


Hátsókapu 6.


HÁTSÓ-KAPU 8.
Hátsókapu 8 a tympanonnal


J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, kétemeletes lakóház a Hátsó-kapu és Várkerület sarkán, klasszicista

T ö r t é n e t e. Zoller Ferenc neves soproni órás 1780. körül építette az eredeti házat, majd hagyatékából 1800. júniua 1-én Durgozzi Lénárt vette meg, aki az Arany nap cégérû fûszeres boltot létesítettc benne. 1835. augusztus 7-én Giefing Márton vásárolta meg a házat 14 000 ft- ért és két gyémántos gyûrûért, lebontatta és bérházat építtetett helyébe ; valószínûleg Hild Ferdinánd volt a tervezõ, aki hasonló kétemeletes klasszicista bérházat épített a Színház utcában, bár valamivel késõbben. Giefing a sarkon fûszeres boltot rendezett be, és a Fekete elefánthoz címezte. Ez a hírneves bolt 1900. táján szûnt meg ; az utca képét elõnyösen emelõ bádogcégért 1930. körül levették és a Liszt Fcrenc Múzeumban helyezték el. 1944-45-ben az épületnek a Várkerület felé esö része majdnem teljesen elpusztult.

K ü l s õ : A tizenegytengelyes fõhomlokzatot háromrészes fõpárkány zárja le. Háromtengelyes középrizalit, melyet a két emeleten négy ión félpillér fog össze, felettük oromzat újabbkori füzérekkel és az M P betukkel (Müller Paulin, aki a házat a városnak ajándékozta 1896-ban). A tetõ szélén akrotérionsor, a sarkokon és a csúcson szfinxek. A rizalit felett fogas friz. A második emelet ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok, képszékükben rozettás dísz. Az elsõ emeleten a rizalit ablakai felett szegmensíves, oldalt szögletes orom. A földszinten középen köríves kapu pillérek nélkül. Baloldalt félköríves keretelésû, egyenes szemöldökpárkányos ajtók és ablakok, jobboldalt egyetlen nagy kirakat. A Várkerületi homlokzatból csak két tengely maradt meg, a sarkokon kváderes lizénák, az ablakok, mint a fõhomlokzaton.

B e l s õ : kapualja : az oldalfalak mentén toszkán félpillérek, két részre osztott sík mennyezet.



Vissza