FEGYVERTÁR UTCA

J e l l e g e : Egyenes, rövid utca.

T ö r t é n e t e : Csak az 1840-es évektöl fogva jelölték az utcát névvel, ámbár akkor a fegyvertár már régen nem volt használatban.

FEGYVERTÁR UTCA 2. A hajdani fegyvertár
Fegyvertár 2/a az utcai homlokzat
Fegyvertár 2/a átjáró a "Kanári ház" mögött

J e l l e g e : Zártsorú, körülépített udvarú, kétemeletes XVII. századi lakóház, belül teljesen átépítve, romantikus homlokzattal.

T ö r t é n e t e : A fegyvertárat 1619-ben építtette, vagy javíttatta a város, ez évben nagyobb mennyiségû meszet használnak itt fel (Gamauf: XIII, a Városi számadáskönyvek kivonata). 1778-ban elhatározták feloszlatását. Aprilis 7-én elárvérezték a régi fegyvereket és egyéb benne talált lomot; 3000 ft-ért kelt el. Az épületet Niczky Kristóf tanácsára iakolává alakították át. Ugyanakkor Niczky, mint a szomszédos ház tulajdonosa, az épületnek az õ telke felé esõ részét 1093 ft-ért megvette és a maga házával kapcsolta össze. 1857-ben megszûnt az iskola, az épületet a város eladta, azóta lakóház. Felhasználásának megváltozásakor, 1860 körül épült át a ház és kapta azegényes, romantikus külsejét.

K ü l s ó : A négytengelyes homlokzatot egyrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett golyvás övpárkány. Az emeleteken a harmadik tengelyben ikerablak ; a második emeleten könyöklõpárkány két lapos konzolon; az elsõn kõkeretes ablakok egyenes szemöldökpárkánnyal, alatta romantikus indadísz ; romantikus kötény. A földszinten a negyedik tengelyben keskeny bejáró, a harmadik tengelyben itt is ikerablak, a többiben boltajtó és ablak. A Niczky-toldalék dísztelen.

B e l s õ : Az udvar hátsó oldalán a falban hosszúkás kõdombormû: az épület jelképes története, puttók rajzszerekkel és háborús jelvényekkel. Jó munka, 1815 körül.

FEGYVERTÁR UTCA 3.
Fegyvertár 3.

J e l l e g e : Zártsorú, kétemeletes barokk lakóház. U alakú sérült szárnyait 1945. után lebontották.

T ö r t é n e t e: 1695-ben Türk Jánoa háza volt, ekkor vásárolta meg Greiner Ferenc és rendezte be ott a város elsõ postahivatalát . A városnak nem nagyon tetszett ez, mert attól tartott, hogy a késõn érkezõ postakocsik miatt a város kapuit nem lehet a szokásos idõben bezárni. valószínûleg Greiner építtette át a vétel után mai formájába a házat. 1737-ben a mai Széchenyi-palota helyén építtetett új házat, a régit Kisfaludy Gábor szerezte meg, tõle veje, Székely László örökölte. Ennek leszármazottaié volt 1844-ig, amikoris Richter Gyula sebész vette meg. Az épület 1944-45-ben igen erõsen megrongálódott. 1950-ben eredeti homlokzatának megfelelõen állították helyre.

K ü l s õ : Háromtengelyes homlokzatát háromrészes fõpárkány zárja le. A földszint felett a kapunál kigolyvásodó övpárkány. Efelett levéldiszes talapzatról indított korintuszi félpillérek - a közép körül kettõsen - fogják össze az elsõ emeletet és a felette levõ félemeletet, benne kisebb, kõkeretes, téglalap álakú padlásablakokkal, a második és harmadik tengelyben párosával. Ugyancsak kõkeretes ikerablakok vannak az elsõ emeleten is a fentieknek megfelelõen, könyöklõ- és hullámos szemöldökpárkányuk van, az utóbbiak alatt levéldíszek és torzképek. A földszint második tengelyében kapu : toszkán pilléreken kosárív, levéldíszes zárókõvel; keretelése oldalt korintuszi, gyümöksfûzéres törzsû félpillér nyalábokkal. kõkeretes ablakok könyöklõ és egyenes szemöldökpárkánnyal. Az utóbbiak alatt fekvõ voluták gyümökscsoporttal .

B e l s õ : kapualja : keresztboltozatos.

Vissza